Amerikai külügyminiszter: Komolytalan az ukrán elnök ajánlata
Marco Rubio külügyminiszter a Breitbart Newsnak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy „komolytalan” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ajánlata, amely szerint az Oroszországgal folytatott béketárgyalások részeként atomfegyvereket kér hazája számára a NATO-tagság helyett.
„Nos, nem hiszem, hogy bárki komoly ajánlatnak tartaná ezt a részükről, és nem hiszem, hogy megoldást jelentene a problémára, ha nukleáris fegyverekkel látnánk el őket” – mondta Marco Rubio a Breitbart Newsnak, amikor Zelenszkij azon kijelentéseiről kérdezték, amelyek szerint az ukrán elnök atomfegyvereket követel arra az esetre, ha Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
A hétfő este rögzített interjú első felében Marco Rubio az ENSZ-ben az ukrajnai orosz háborúról zajló vitákról is beszélt.
„Én magam nem hallottam, amikor [Zelenszkij] ezt ajánlotta, de nem gondolom, hogy ez reális követelés lenne” – hangzik el a beszélgetésben. – „Nem több, hanem kevesebb olyan országra van szükség, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik… és ez amúgy sem lenne megoldás arra a problémára, amire ők gondolnak. Nyilván létezik egy valós kihívás: hogyan lehet elérni, hogy a konfliktusnak olyan módon legyen vége, ami fenntartható, és ami nem okoz váratlanul újabb háborút egy év, két év vagy három év múlva? Az ilyesmiről minden tárgyalás során beszélni kell. De nem gondolom, hogy az atomfegyverek jelentenék a választ.”
Volodimir Zelenszkij a közelmúltban több nyilvános fórumon is felvetette Ukrajna nukleáris felfegyverzésének gondolatát, többek között a Piers Morgan-nek február elején adott interjújában.
„Adjatok nekünk atomfegyvereket” – követelte a műsorban az ukrán elnök. Amint azt a Politico az interjúról szóló cikkében megjegyezte, Ukrajna a Szovjetunió bukása után örökölt nukleáris fegyvereket, de 1994-ben lemondott róluk azokért a biztonsági garanciákért cserébe, amelyeket az oroszoktól, az amerikaiakól és a britektől kapott.
Marco Rubio a Breitbart-interjúban azt is leszögezte, hogy nyomást kíván gyakorolni Vlagyimir Putyinra azzal kapcsolatban, hogy vonja vissza a nyugati cégek, és elsősorban az amerikai tulajdonú Glavproduct állami felvásárlását. A Glavproduct orosz konzervgyártó vállalatot, amely az amerikai Universal Beverage vállalat százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalat, az orosz kormány Joe Biden volt elnök kormányzásának utolsó részében, múlt év októberében, még éppen Donald Trump elnökválasztási győzelme előtt kisajátította. Korábban már lehetett háttérinformációkat hallani arról, hogy a Trump-kormányzat nincs kibékülve a helyzettel, és a Breitbart-interjú volt az első alkalom, hogy ezt egy kormánytag meg is erősítette.
„Ez lesz a folyamat második lépése” – mondta az interjúban az amerikai külügyminiszter. – „Első lépésben újra működőképessé kell tenni a nagykövetségeket. A moszkvai nagykövetségünk jelenleg nemigen működik. Remek embereink dolgoznak ott, de nem tudnak tevékenykedni, mert az oroszok megnehezítették az életüket, úgyhogy ezt rendbe kell hoznunk. Mindenkit emlékeztetek arra, hogy még a hidegháború csúcspontján, a hidegháború legrosszabb napjaiban is tartotta a kapcsolatot a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Még akkor is beszéltünk egymással. Hála Istennek, még a [kubai] rakétaválság idején is kommunikáltunk. Végső soron, ha nem biztosítottuk volna a kommunikációt, a hidegháború elméletileg soha nem ért volna véget, vagy olyan szörnyűségekkel végződhetett volna, mint egy harmadik világháború. Ez tehát az első lépés. A második lépés az, hogy meg kell hívnunk őket, és fel kell tennünk a kérdést, hogy «Oké, komolyan gondoljátok, hogy véget akartok vetni ennek a dolognak? Üljünk le és beszéljük meg.» A harmadik lépés szerintem az, hogy ha véget tudunk vetni a konfliktusnak, akkor [meghatározzuk,] hogyan is néz ki az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata a XXI. században. Vannak olyan dolgok, amelyekben együtt tudunk működni geopolitikailag vagy talán még gazdaságilag is? [Trump] elnök már beszélt erről. Vannak együttműködési lehetőségek, és ez nyilvánvalóan azzal jár, hogy nemcsak az európaiak vagy az Egyesült Államok által lefoglalt orosz vagyonról kell beszélnünk, hanem az amerikai vállalatokról is, amelyeknek kárt okoztak. Ez tehát része lesz egy szélesebb körű eszmecserének arról, hogy miként állíthatjuk helyre a kapcsolatainkat. Még nem tartunk itt, és nem akarok elébe menni a dolgoknak. Ebből semmi sem lehetséges, és nem is igazán beszélhetünk ezekről a dolgokról, illetve nem is tudjuk őket helyrehozni, amíg legalább valamiféle tartós tűzszünetet és remélhetőleg a háború végleges lezárását el nem érjük.”
Marco Rubio visszautasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a Trump-kormányzat túl sokat enged Putyinnak már a békefolyamatról szóló tárgyalások elején, és „képmutatónak” nevezte azokat,
mert elmondása szerint ezek azoktól az szereplőktől származnak, akik szerinte az ukrajnai háború folytatásában érdekeltek, vagy éppen felszólították Izraelt, hogy az október 7-ei terrortámadás után hagyjon fel a Hamásznak adott válaszlépésekkel.
A külügyi tárca vezetője kijelentette, hogy Trump elnököt nem fogják megingatni ezek a bírálatok, és meg van győződve arról, hogy Ukrajnában igenis el lehet érni a békét.
„Az amerikai történelemben általában meg szokták dicsérni azokat az elnököket, akik békére törekednek – mindenkit, kivéve Trumpot. Az elnököt viszont az ilyen médiumok támadják, amiért békét akar teremteni. Minden tárgyalásnál – és nem a médián keresztül fogunk tárgyalni -, amely egy háború és egy konfliktus befejezésére irányul, szükségesek az engedmények. Mindkét félnek fel kell adnia valamit, és igényt tart valami másra. Ezt mindenki tudja. Ilyen a felnőtt külpolitika is. Ezért nem figyelünk oda túlságosan az ilyesfajta bírálatokra, mert őszintén szólva, néhány ilyen aktor így is, úgy is kritizálni fogja Trump elnököt, bármit is tesz. Ezt csinálják most már nyolc éve, és nem működik”.
