Párizs, 2019. április 17. Tûzoltók a párizsi Notre-Dame-székesegyház erkélyén két nappal a templomban pusztító tûzvész után, 2019. április 17-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tûz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetõszerkezete. MTI/AP/Francois Mori
Hirdetés

Az értékes adatokat a novemberben elhunyt Andrew Tallon franciabarát és franciaajkú művészettörténész professzor, a középkori építészet és a gótikus székesegyházak szerelmese gyűjtötte össze.

Technikája nem új, csak a felhasználási módja. 2011-12-ben egy alapítvány pénzelte program keretében Tallon lézeres berendezéssel mérte meg pontosan a székesegyház belsejét és külsejét. Készülékét mintegy ötven helyen állította fel, hogy megmérje a távolságot minden fal és oszlop, szeglet, szobor vagy más forma között, és feljegyezze a belső hibákat, amelyek az évszázadok alatt minden műemlékben kialakulnak.

Az eredmény egy több mint egymilliárd pontot tartalmazó „felhő” lett. A végső szintézis után létrejött képek a legkisebb részleteiben rekonstruálják a székesegyházat, a legkisebb – ötmilliméteres pontosságú – deformációkkal együtt.

Ezek a képek megmutatták, „micsoda kupleráj” van a székesegyház nyugati részénél – mondta Andrew Tallon a National Geographic című folyóiratnak 2015-ben, az oszlopok rossz állapotára utalva.

Andrew Tallon az építészek figyelmét akarta felhívni – magarázta Lindsay Cook, a professzor egykori tanítványa, aki a Columbia Egyetemen elvégzett doktori tanulmányok után tavaly óta a Vassaron tanít, és egyike a digitális archívumot tanulmányozó egyetemi tanároknak.

Tallon mérései alapján fotóalbum jelent meg 2013-ban és kiállítást rendeztek a Notre-Dame-ban 2014-ben. A néhány merevlemezen bináris számrendszerben tárolt egy terabájtnyi adathalmaz azonban azóta is feldolgozatlan.

A Notre-Dame-ot ezek nélkül az adatok nélkül is újjá lehet építeni, de a lézeres modellezés újabb adalékot szolgáltat a francia építészek rendelkezésére álló rajzokhoz és fotókhoz: a pontosságot. Ez különlegesen fontos a fizikai módszerekkel nehezen mérhető, magasban lévő elemek, mint a tetőzet és a huszártorony helyreállításához. A 19. században helyreállított huszártorony leomlott a tűzben, a tetőzet nagy része is elpusztult.

A modellezés segítheti a restaurátorokat a boltozat belülről beomlott részének pontos helyreállításában is. Lyndsay Cook közölte: természetesen megosztják az adatokat a hatóságokkal, ha igényt tartanak rájuk.

Más merevlemezeken Andrew Tallon örökségének más részei találhatók: Beauvais, Chartres, Canterbury székesegyházának és a Saint-Denis-bazilikának, a francia királyok temetkezési helyének modellezéséhez szükséges, lézerrel mért adatok.