Amiről a nyugati média hallgat: a Globális Dél biztonságot és igazságot akar
Bár a nyugati fősodratú média sikeresen elhallgatta a kiemelt jelentőségű biztonsági eseményt, a Globális Dél országai nemrég a fehérorosz fővárosban biztonságról és a párbeszéd fontosságáról tanácskoztak, ahol az Európai Unió komoly kritikát kapott. A résztvevők többsége úgy gondolta, hogy a Nyugatnak józan politikusokra van szüksége, akik arra törekednek, hogy megmentsék a világot egy globális katasztrófától.
A II. Minszki Nemzetközi Eurázsiai Biztonsági Konferencia eseményei a fehérorosz fővárosban kerültek megrendezésre október 31. és november 1. között. A konferencián több, mint 40 országból mintegy 600 résztvevő vett részt, magas rangú vendégek Eurázsia egész területéről, az EBESZ, a FÁK, az SCO-országok képviselői, számos nemzetközi szervezet vezetői, az eurázsiai régió vezető think-tank-jainak vezetői és magas rangú szakértői.
Kemény szavak Lukasenko elnök felvezetőjében
A világnak létfontosságú szüksége van az őszinte párbeszédre és az aktuális események pártatlan értékelésére, jelentette ki az esemény megnyitóján Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke, majd hozzátette,
„Sajnos ma egy kéz ujjain meg lehet számolni azokat a platformokat, ahol nyílt, konstruktív szakértői megbeszéléseket folytatnának a nemzetközi biztonság témájában, márpedig elengedhetetlen az őszinte beszélgetés és a történések pártatlan értékelése.”
Szerinte a modern világban egy ilyen konferencia megszervezése és lebonyolítása szinte hihetetlen dolog. „Még hatékonyabb intézkedésekre van szükségünk a modern kihívások és fenyegetések ellen. Ha nem fogunk össze, nem fejlesztjük és hajtjuk végre ezeket az intézkedéseket, akkor katasztrófa várható” – emelte ki az államfő. Az Európai Unió párbeszédre való képtelenségének hátteréről elmondta, az Európai Unió képtelen helyreállítani magában a rendet, de jól tudja, hogyan kell külső ellenséget kijelölni.
Az államfő megjegyezte, hogy a világ mai eseményeinek egyik oka a migrációs válság volt. „Mi vagyunk hibásak a globális migrációs válságért. Annak ellenére, hogy ezeknek az embereknek a fő útvonala évek óta nem változott, a Földközi-tengeren keresztül, a Balkán-félszigeten évente akár félmillió ember is áthalad. Európa nem képes helyreállítani a rendet otthon, de jól tudja, hogyan lehet elterelni a figyelmet a belső problémákról, külső ellenséget megjelölni.”
Az államfő költői kérdést tett fel a hallgatóságnak:
„Miért épített a Nyugat ismét vasfüggönyt, amely ellen az európai országok évtizedek óta harcolnak? Miért hallgat mindenki, amikor ezeket a szerencsétlen illegális migránsokat megverik, megölik és átdobják hozzánk a határon ezen a kerítésen át?”
„Miért hallgatunk, hiszen ez egy nagy probléma kezdete. Minden mindig kicsiben kezdődik” – jegyezte meg Alekszandr Lukasenko.
Lukasenko: El kell távolítani az amerikai nukleáris fegyvereket Eurázsia területéről
A helyzet valódi enyhítése és a párbeszéd feltételeinek megteremtése érdekében el kell távolítani az amerikai nukleáris fegyvereket az eurázsiai országok területéről, követelte a fehérorosz elnök. Az államfő kiemelt intézkedéseket jelentett be a világban tapasztalható feszültségek enyhítésére. Az egyik különösen az amerikai nukleáris arzenálra vonatkozik.
„A helyzet valódi enyhítéséhez és a párbeszéd feltételeinek megteremtéséhez el kell távolítani az amerikai atomfegyvereket az eurázsiai országok területéről”
– hangsúlyozta. Lukasenko szerint ez a halálos arzenál a hidegháború anakronizmusa. „Ha ez megtörténik, akkor nem maradunk a pálya szélén” – jelentette ki az elnök. Így válaszolt azoknak, akiket aggasztja, hogy taktikai atomfegyverek állomásoznak Fehéroroszország területén.
„Csak azt ne felejtsük el, hogy nemrég még visszavontuk a stratégiai fegyvereket, a legfejlettebbeket, amelyek ma Oroszország fegyvertárában vannak. Elsősorban ezt követelte tőlünk az Egyesült Államok”
– emlékezett vissza Alekszandr Lukasenko. „Másodszor is meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy bárki az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntése nélkül jogellenes szankciókat alkalmazzon, valamint meg kell teremteni a nemzetközi jogi garanciák hatékony mechanizmusát, amely nem teszi lehetővé ennek a nyomásgyakorlási módszernek az alkalmazását” – folytatta az elnök.
„Emlékszem, Budapesten résztvevő voltam, amikor a nagyhatalmak mindent megígértek nekünk, Ukrajnának és Kazahsztánnak, csak adjátok fel az atomfegyvereiteket, cserébe kizárjuk a gazdasági nyomásgyakorlás és a szankciók lehetőségeit. Hol van ez?”
– tette fel a kérdést Alekszandr Lukasenko.
A fehérorosz fél által javasolt harmadik intézkedés egy új szerződéses és jogi mechanizmus kidolgozására vonatkozik, amely átlátható és érthető ellenőrzési rendszert hozna létre az olyan új, halálos technológiákra vonatkozóan, amelyek még nukleáris fegyverek nélkül is képesek elpusztítani az egész emberiséget: lézerek, hiperszonikus, kvantum- és elektromágneses rendszerek és más fejlesztések, amelyek tulajdonságait még nem vizsgálták meg teljes mértékben.
A kiberbiztonság területén is időben kell lépéseket tenni és ennek szenteli magát a negyedik kezdeményezés. „A kiberszférában szintén ellenőrizetlenül fejlődik egy egész iparág, amelynek célja olyan rosszindulatú megoldások létrehozása és megvalósítása, amelyek globális szintű következményekkel járnak” – jegyezte meg Alekszandr Lukasenko. „Szükség van egy nemzetközi jogi aktus elfogadására a kibernetikai megnemtámadásról, amely magában foglalja az ilyen fegyverek egymás elleni alkalmazásának elutasítását, valamint egy a fejlesztésük és használatuk ellenőrzésére szolgáló rendszer kialakítását” – tette hozzá.
Lavrov: Erősödik a világ multipolaritása, gyógyulnak a nemzetközi kapcsolatok
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának folyamataként látja a világ multipolaritásának erősödését. Szergej Lavrov a világ erőegyensúlyának változását szemléltette.
„A fő tendencia évek óta a többpólusú világrend kialakulása. A világban végbemenő átalakulások természetes, visszafordíthatatlan folyamatok, amelyek a világ egyensúlyának objektív változásaival, új, nem nyugati centrumok megerősödésével járnak. Ez a tendencia természetesen hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásához, amiben nem lehet senkinek sem hegemóniája”
– mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokban az ENSZ Alapokmányának alapelveit kell betartani és nem szelektíven, hanem azok teljességében és összekapcsolódásában.
Szergej Lavrov ezzel kapcsolatban emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezésére egy nagyobb Eurázsiai Partnerség kialakítására – ez a lehető legszélesebb integrációs tervezet a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok liberalizációjának bővítése, a határokon átnyúló infrastrukturális projektek megvalósítása, a közlekedési és a közlekedési kapcsolatok, a logisztikai hálózat, valamint az integrációs folyamatok harmonizálásának fejlesztése érdekében. Ez pedig hozzájárulna egy egyenlő és oszthatatlan eurázsiai biztonsági architektúra felépítéséhez.
Az orosz külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy a partnerség nem zárja ki Eurázsia nyugati részének partnereit a csatlakozásból: az egyenlőség alapján, ellenséges blokkpolitika és neokoloniális gyakorlatok nélkül.
Szijjártó Péter: A világban hatalmas erők dolgoznak a hegemónia megteremtésén
„Ma hatalmas erők dolgoznak a hegemónia megteremtésén, és ha valaki nem követi 100 százalékban a mainstreamet, akkor a saját véleményének kinyilvánítási joga azonnal megkérdőjeleződik” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a szuverenitás és az ország fejlődésével kapcsolatos önálló döntéshozatal fontosságát, nemzetközi színtéren tett lépéseit emelte ki.
„Ma itt a legfontosabb kulcsszó a szuverenitás. Mi, magyarok meg fogjuk védeni szuverenitásunk minden porcikáját. Számunkra a szuverenitás azt jelenti, hogy nem fogadjuk el a diktátumokat. Hogy cselekedeteinket saját érdekeink ihlették, hogy magunk felől nézzük a világot A szuverenitás számunkra azt jelenti, hogy senki ne mondja meg, mit tegyünk és mit mondjunk”
– húzta alá Szijjártó Péter. „Reménykedjünk együtt, hogy nem ítélnek el minket ezért a megbeszélésért” – fűzte hozzá a tárcavezető. „A párbeszéd hiánya az EU-ban azt jelentette, hogy jelentősen csökkent a biztonság és a versenyképesség. Ha nem térünk vissza a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet elvéhez, akkor Európa sokkal veszélyesebb hely lesz, és elveszíti növekedési potenciálját a jövőben„ – fogalmazott.
Szijjártó Péter az eurázsiai térben való együttműködés fontosságát is hangsúlyozta: „Ha nem működünk együtt Eurázsiával, sokat veszítünk, viszont nyerhetünk is, ha együttműködünk. Egyesüljünk! A jövőben a hidak felégetésének gondolatát fel kell váltanunk az új kapcsolatok kiépítésének gondolatával. Fogjuk össze a nemzetközi közösséget, és kényszerítsük rá, hogy ne égesse fel a hidakat!”
„Magyarország nem szereti a szankciópolitikát. Ráadásul az energiaellátás kérdésének átpolitizálása az EU-ban az unió versenyképességének csökkenéséhez vezet. Miért tekinthető normálisnak az energiainfrastruktúra tönkretétele és Európa energiakockázatainak növelése?
– tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter.
Kína megüzente: mind egy hajóban evezünk
A nehéz nemzetközi helyzettel összefüggésben az eurázsiai biztonságról szóló II. Minszki Nemzetközi Konferencia nagy jelentőséggel bír. Ezt a nézetet a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője, Li Hui közvetítette október 31-én a fórumon. „A konferencia lehetőséget adott a különböző országok képviselőinek, hogy megvitassák a nemzetközi és regionális biztonsági kérdéseket. A nehéz nemzetközi és regionális helyzet fényében ez a konferencia rendkívüli és sürgető jelentőségű” – mondta Li Hui.
„Jelenleg a nemzetközi biztonság példátlan kihívásokkal néz szembe. A regionális konfliktusok eszkalálódásának és terjedésének kockázata növekszik. A világon az aktív fegyveres konfliktusok száma 56, ami történelmi rekordot jelent a II. világháború óta. Határaikon kívüli konfliktusokban 92 ország vesz részt”
– emelte ki. A kínai kormány különmegbízottja arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális fegyverkezési verseny felgyorsult, így a globális katonai kiadások nyolc egymást követő évben növekedtek, és ennek felét a NATO-országok költötték el.
Egyetlen ország sem lehet teljes mértékben biztosítva a biztonsági fenyegetésekkel szemben, fejtette ki álláspontját a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője. Li Hui a világban egyre növekvő biztonsági fenyegetésekre hívta fel a figyelmet.
A szélsőséges ideológia egyértelműen felütötte a fejét, jegyezte meg. Li Hui úgy véli, hogy a biztonság védelme érdekében el kell gondolkodni a jelenlegi globális zavargások gyökerein. „Egyes országok téves biztonsági koncepciókat vallanak, és a hidegháborús mentalitás szellemében ragaszkodnak az abszolút biztonságra való törekvéshez, ami a nagyhatalmak közötti kölcsönös bizalom hiányához, valamint a geopolitikai ellentétek növekedéséhez vezetett” – mondta, majd hozzátette, emellett a rossz kormányzás és a kiegyensúlyozatlan fejlődés végső soron a biztonsági rendszer összeomlásához és a konfliktusok elkerülhetetlen kirobbanásához vezetett.
A kínai kormány képviselője hangsúlyozta,
„Az egyes országok nem külön csónakokban, hanem együtt egy nagy hajón utaznak, közös a sorsuk. Ezért a hatalmas, osztatlan óceánon egyetlen ország sem lehet teljesen védett a biztonsági fenyegetésekkel szemben, és egyetlen ország sem érezheti magát abszolút és kizárólagosan biztonságban.”
A béke olyan, mint egy napsugár, a biztonság pedig olyan, mint a levegő. Nem ismerjük fel őket, de nélkülük nehéz túlélni, jegyezte meg. „Eurázsia a legnagyobb, legnépesebb és kulturálisan is sokszínű kontinens. Biztonsági kérdései szorosan kapcsolódnak a világ népességének 70 százalékát kitevő, mindenféle nemzetiségű emberek jólétéhez” – húzta alá. Li Hui megjegyezte, Kína globális biztonsági kezdeményezést terjesztett elő, amely átfogóan felvázolja az ország álláspontját a világbéke biztosításával kapcsolatban.
