Angela Merkel problémásnak tartja Trump Twitterének felfüggesztését
Angela Merkel „problémásnak” tartja, hogy a Twitter határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök fiókját, mert a vállalat úgy véli, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a washingtoni Capitoliumot a múlt héten – jelentette ki a német kancellár szóvivője hétfőn.
Steffen Seibert újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy az internetes közösségi oldalak működtetőinek „hatalmas a felelősségük, hogy a gyűlölet, a hazugságok és az erőszakra való felbujtás ne mérgezze meg a politikai kommunikációt”.
Helyesnek nevezte a fellépést, például a problémás tartalmak megjelölését, ugyanakkor kiemelte, hogy a szabad véleménynyilvánítás „elemi fontosságú” szabadságjog.
A szóvivő leszögezte, hogy ezen alapvető jogot csak a hatályos törvények által meghatározott kereteken belül lehet korlátozni, nem a közösségi oldalak vezetésének döntése alapján.
„Ebből a szempontból nézve a kancellár problémásnak tartja az amerikai elnök fiókjainak tartós blokkolását” – hangsúlyozta berlini sajtótájékoztatóján Seibert.
A Twitter múlt pénteken határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját, aláhúzva, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a Capitoliumot. A még hivatalban lévő elnököt a Facebookról és az Instagramról is letiltották a napokban hasonló okokból legalább utódja, Joe Biden január 20-i beiktatásáig, illetve a Twitch és a Snapchat is elérhetetlenné tette az oldalát.
Francia kormánytagok és ellenzéki politikusok is elítélték a Twitter lépését
A teljes francia politikai elit, kormánytagok és ellenzéki politikusok is elítélték, hogy a Twitter határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök fiókját. A kormány álláspontja szerint „a digitális óriások szabályozását nem magának a digitális oligarchának kell megoldania”.
Bruno Le Maire gazdasági miniszter megdöbbentőnek tartja a Twitter döntését, s úgy vélte, hogy a „digitális oligarcha fenyegetést jelent az országokra és a demokráciákra”. Álláspontja szerint kizárólag „a szuverén nép”, az államok és az igazságszolgáltatás az, amely törvényes módon szabályozhatja a digitális óriásokat.
Gabriel Attal kormányszóvivő úgy vélte, hogy problémákat vet fel egy közéleti személyiség hallgatásra kényszerítése a közéleti lét egyik formájává vált közösségi oldalakon, mégpedig azért, mert erre „nincsenek a törvény által meghatározott specifikus kritériumok”.
A francia kormány tavaly megpróbálta az internetes gyűlöletkeltést szabályozni, de az alkotmánytanács júniusban a szólásszabadság megsértése miatt megsemmisítette a rendelkezést. A kormányszóvivő ennek kapcsán elmondta: különbséget jelent egy tartalmat moderálni vagy egy embert megakadályozni abban, hogy szabadon kifejthesse a véleményét.
Az ellenzék a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchontól a radikális jobboldali Marine Le Penig is egyöntetűen elítélte a Twitter döntését. A Nemzeti Tömörülés elnöke szerint a „nagy magáncégek manapság azt gondolják, hogy nagyobb hatalmuk van, mint egy államnak és ez feltehetően így is van”.
