Ankara hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához.
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Finnország „őszinte és konkrét” lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében – mutatott rá.
Mint fogalmazott: Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója – húzta alá török elnök.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem „kitárta a karjait a terroristák előtt”. Stockholm utcáin folyamatosak a PKK „leágazásainak” megmozdulásai – hangoztatta.
Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír – emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.
Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez.
„Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt” – jelentette ki.
Emlékeztetett, hogy a tavaly júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón valamennyi tagország „történelmi” döntést hozott arról, hogy Finnországot és Svédországot meghívja a szövetségbe, amely a két ország kapcsolatát is megerősítette a NATO-val. Felhívta a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat mihamarabbi lezárása minden tagállam érdeke, akik egyetértenek abban, hogy Finnországnak és Svédországnak a lehető leghamarabb teljes jogú taggá kell válnia.
Hozzátette: mindkét ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól.
„Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk” – hangsúlyozta.
