Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A jegybank szerint ez a korlátozás minden ügyfélre vonatkozik, a bankok pedig nem kerülhetik meg az előírást. Hangsúlyozták, hogy a szabályok betartását folyamatosan ellenőrzik, és ha visszaélésre bukkannak, akkor akár az adott pénzintézet alaptőkéjének egy százalékát is elérheti a bírság, a felelős vezetőket pedig el is tilthatják. Közölték, hogy minden olyan információt megvizsgálnak, amely a felügyeleti ellenőrzések során hasznos lehet.

A botrány előzménye, hogy ukrán képviselők szerint az állami Energoatom környezetében működő korrupciós hálózat résztvevői közül néhányan nagy mennyiségben mostak tisztára pénzt, és az állami tulajdonú Sens bankra is rávetült a gyanú árnyéka. A korrupciós ügy egyik kulcsszereplője, a nyomozásban érintett Timur Mindics befolyással lehetett a bank működésére.

Az ukrán Nemzeti Bank elismerte, hogy a Sens bank valóban részt vett külföldről származó készpénz behozatalában, ugyanakkor jelezte, hogy ezzel nem volt egyedül: további hét nagybank – köztük a Privatbank, a Raiffeisen és az RVS Bank – szintén folytatott hasonló műveleteket. A felügyelet ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy sem a készpénzfelvételek mértékében, sem az idegen valuta forgalmában nem láttak olyan kiugró adatot, amely indokolta volna egy rendkívüli vizsgálat elrendelését.

A jegybank közlése szerint a rendszeres elemzések eddig nem mutattak olyan anomáliát, amely egyéb valutanemek készpénzben történő kifizetésének szokatlan növekedésére utalt volna. A szakértők így arra következtettek, hogy a razziák során lefoglalt, nagy összegű dollárkötegek nem a hivatalos banki csatornákon keresztül kerültek az érintettekhez, ami tovább erősíti a korrupció gyanúját.

A botrányt feltáró gazdasági portál – amelyre E. Pravda cikke is hivatkozott – szerint az újabb fejlemény újabb kérdéseket vet fel a „Midas” ügy szereplőinek hátteréről és kapcsolatrendszereiről.