Megbolondult Európa áramellátása. Egyetlen németországi távvezeték kikapcsolása miatt múlt szombat este milliók maradtak áram nélkül Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Olaszországban. A privatizált áramrendszerek új tulajdonosai ugyanis nem törődnek a kapacitások bővítésével, miközben a fogyasztás egyre nő. A francia Zöld Párt szerint az egyetlen megoldás: visszatérni az állami energiapolitikához.

Egy luxushajó áthaladását kellett lehetővé tenni november 4-én este az Ems folyón, ezért le kellett kapcsolni egy magasfeszültségű vezetéket. Váratlan módon azonban ennek az egyetlen vezetéknek a kiesése hatalmas túlterhelést idézett elő az európai hálózatban, amelyre több rendszer vészlekapcsolással reagált. A nyugati és keleti villamosvezeték-rendszerek között megszakadt az összeköttetés. Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Szlovénia függetlenedett a visegrádi négyektől, Németországot épp középen vágta ketté az áramkimaradás. Mivel a németországi szélerőművek a keleti részben maradtak, ezért a nyugati energiafelhasználás jócskán meghaladta a rendelkezésre álló árammennyiséget: az automata terheléskorlátozó rendszerek lakások millióit kapcsolták le a hálózatról. Leálltak a háztartási gépek, vonatok százai rostokoltak egy helyben. Problémák adódtak ugyanakkor a magára maradt keleti félben is. Az itt működő erőművek elvesztették a kapcsolatukat a nyugat-európai fogyasztókkal, így jelentős túltermelés következett be. Az automatikus védelmi rendszerek leállították a Csepeli-, az Újpesti- és a Kelenföldi Erőműveket. A túltermelés miatt a hálózatról leszakadtak a Romániába, Szerbiába, Horvátországba irányuló vezetékek, ezzel a kontinentális hálózat már három részre szakadt. – Ilyen mértékű üzemzavar még nem volt Európában – nyilatkozta lapunknak dr. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Igaz, a 2003-as olaszországi áramszünet egy egész napig tartott, de csak egyetlen országot érintett. Járosi úgy véli, a meglévő hálózatok technikai lehetőségei egyre inkább ellentmondásba kerülnek a liberalizált piac kereskedelmi igényeivel. A liberalizált piaci működés célja ugyanis a profit növelése, a biztonság fenntartásához szükséges fejlesztésekben már nem érdekeltek a szolgáltatók. A hálózatfejlesztés hosszú távú tervszerűséget tételez fel, ami idegen a liberalizált piacon. A szakember úgy véli, a jövőben egyre gyakrabban fognak történni hasonló esetek, az uniós irányelvek ugyanis csak a kereskedelmet szabályozzák az ellátásbiztonságot nem. – Az árampiaci liberalizáció alapfeltétele a hálózatokhoz való szabad hozzáférés, ugyanakkor senki sem felelős a hálózatok fejlesztéséért. Vagyis a liberalizált árampiac csak addig működőképes, amíg van felesleg, szabad kapacitás. Ezek kimerülésével működésképtelenné válhat az energiapiac, amit csak fejlesztések, beruházások révén lehet elkerülni – magyarázza Járosi. A villamos energia árának folyamatos emelkedése még kevésbé ösztönzi a vállalatokat a fejlesztésre. A Capgemini tanácsadó cég felméréséből kiderül, hogy az uniós áramszolgáltatók 2000-ben a bevételek 18 százalékát fordították fejlesztésekre, míg 2004-ben már csak a tizedét. Járosi szükségesnek tartotta hangsúlyozni: a magyar villamosenergia-rendszer most még jól vizsgázott, az üzemzavart minimalizálni tudta. A hálózat azért bírja, mert az Magyar Villamos Művek évente mintegy 20 milliárd forintos hálózatfejlesztést végez. A liberalizáció azonban nálunk is teremthet hasonló helyzetet. A szabályozatlan kapacitások (pl. szélerőművek) indokolatlan növekedése miatt oly mértékben csökkent a rendszer szabályozási képessége, hogy az ellehetetlenülés határához érkezett. Balázs Attila