Aszálykörkép Európában
Az ukrajnai háború, az energia- és nyersanyagválság kellős közepén mintha a természet is hadat üzent volna Európának. A baj ezúttal is csőstül jött: egyre aggasztóbb hírek érkeznek az északi féltekét hónapok óta sújtó aszály drámai következményeiről.
A borúlátó előrejelzések szerint a következő három hónapban sem várható komolyabb csapadék. Bár a múltban is voltak aszályok és lesznek a jövőben is, ez a mostani azért különösen súlyos, mert hatalmas kiterjedésű: az északi félteke jelentős részét érinti. A folyók vízkészletének csökkenését idősoros összehasonlításban mutató alacsonyvízhozam-index (Low Flow Index, LFI) szerint Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet.
Az Egyesült Királyságban, ahol régen nem volt tanácsos esernyő nélkül útra kelni, locsolási tilalmat vezettek be a víztározók alacsony szintje miatt. A méltán híres angol parkok üde pázsitja helyén kiégett fű, a Temze forrásának közelében, Ashton Keynesben már csak egy száraz, földes ösvény emlékeztet a dús vizű patakmederre. Nyugat-, Dél-, Közép-és Kelet-Anglia egyes részeit aszály sújtotta területnek minősítette a brit Nemzeti Aszályügyi Bizottság. Júniusban és júliusban a kiszáradt talajtól megsüllyedt házak miatti bejelentések száma 205 százalékkal nőtt az LV General Insurance nevű biztosítótársaság adatai alapján. Ilyenre eddig még nem volt példa. 1935 óta ez volt a legszárazabb július a szigetországban a brit meteorológiai szolgálat szerint.
Elfogyott a víz a szupermarketekben is annak ellenére, hogy egy ideje már korlátozzák az egyszerre megvásárolható mennyiséget. A vevők fejenként csak 3-5 palack ásványvizet vihetnek haza. A hatóságok attól tartanak, hogy megismétlődhet, ami 1976-ban történt: akkor nem folyt a csapból a víz. Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása miatt a szárazság után óriási árvíz jöhet, mivel a hirtelen érkező jelentős mennyiségű csapadékot a kiszáradt talaj nem képes elnyelni. Hétmillió embert készítettek fel otthona elhagyására. Az özönvíz hárommillió angliai, 300 ezer skóciai, illetve walesi otthont fenyeget.
Hajózhatatlan a Rajna
Az egyre erősödő energiaválság mellett az aszály már a német ipart is súlyosan veszélyezteti. A gyárak kénytelenek visszafogni a termelést a Rajna alacsony vízállása miatt. A folyam évszázadok óta a német, holland és svájci gazdaság fő szállítási útvonala. A Rajnán jellemzően tömegárut szállítanak: gabonát, műtrágyát, szenet, benzint, dízel- és fűtőolajat. Ám az összesen 2850 kilométeres természetes vízi út több szakasza az alacsony vízállás miatt hajózhatatlanná válhat.
A nagy múltú duisburgi Jaegers Hajózási Társaság igazgatója, Gunther Jaegers saját bevallása szerint csaknem leesett a székről, amikor meglátta, hogy egyetlen nap alatt harminc százalékkal drágultak a folyami fuvardíjak. Mivel nem lehet a hajókat rendesen megrakni, mert megfeneklenek, kevesebb árura több fuvardíj esik, és ez óriási dráguláshoz vezet. A közúti szállítás nem jelent valódi alternatívát, egyetlen uszály rakományának elszállításához ugyanis 110 kamionra volna szükség, sofőrből azonban óriási a hiány. Nyolcvanezer kamionos hiányzik a német utakról, a dízel ára pedig az egekben jár.
Heinrich Heine híres költeménye, a Loreley is életre kelt: mintha a szikla tetején éneklő szirén dala bűvölte volna el a rajnai hajósokat, akik már nem tudnak a szűk szoroson átkelni. A Német Szövetségi Vízi és Hajózási Hivatal előrejelzései szerint a folyó mélysége egyes szakaszokon már csak 37 centiméter, ami teljesen lehetetlenné teszi a folyami szállítást. A hajózásban tapasztalható fennakadások alááshatják a széntüzelésű erőművek üzemeltetését.
A Rajna térségében 58 millió ember él, a folyó vizét a lakosság mellett az ipar és a mezőgazdaság is használja. Az öntözésen és áramtermelésen kívül az uszályok szállítják a szenet az erőművekbe, amivel a német gazdaság a kieső orosz gázt igyekszik pótolni. Az eredeti tervek szerint 2038-ig teljesen leállították volna a fosszilis forrásokra támaszkodó energiatermelést, a kormány azonban úgy döntött, hogy a jelenlegi körülményekre való tekintettel újraindítják a szénerőműveket. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy csupán átmeneti intézkedésről van szó, nem történhet meg, hogy a fosszilis hordozók, különösen a szén újra reneszánszukat éljék. Csakhogy mégis megtörténik, ráadásul ahhoz, hogy üzemben tudják tartani a szénerőműveket, Németország idén 11 százalékkal több szenet importál, mint tavaly. 2021 elején egy tonna kőszén 64 dollárba került a világpiacon. Ma 400 dollárba, és ehhez társulnak a megnövekedett szállítási költségek. Az Uniper energetikai cég attól tart, hogy hogy két fontos szénerőművet le kell állítani, mert a hajók nem tudnak elég fűtőanyagot szállítani.
A leállított lignittüzelésű erőművekre is újra szükség lehet, ám ha most újraindítanák őket, 13 millió köbméter vízre lenne szükség a gőzturbinák meghajtásához.
– Gyakorlatilag vízválság van – mondta az RND.de hírportálnak Michael Stölze, a Freiburgi Egyetem hidrológusprofesszora. Úgy látja: a vízfelhasználás fenntarthatatlanná vált. Akkor lenne fenntartható, ha a felhasználás és a talajvízképződés egyensúlyban volna, de jól látható, hogy nem ez a helyzet. Évek óta szárazabbak a nyarak, közben lecsökkent a talajvíz szintje. A talajnedvesség a felszínből leszivárgó, valamint a talajvízből felszívódó, a talajszemcsékhez tapadó, illetve a talajszemcsék közötti résekben található víz. Hosszú távon az adhatna megoldást, ha több vizet engednénk elszivárogni a talajba a vízfolyások lezárása, például a felszín lebetonozása helyett. A talaj nedvességének szintje Andreas Brömser agrármeteorológus szerint is aggasztó: a talaj felső 60 centiméteres rétege egész Németországban száraz, egyes területeken extrém száraz. Ez a lágy szárú növények termesztése szempontjából meghatározó, mert ezek a legfelsőbb rétegből veszik fel a vizet. Az aszálynak leginkább kitett növény a kukorica, amelynek át kell vészelnie a nyár legmelegebb időszakát. A mezőgazdaság veszteségei jelentősek, a búza és a kukorica termésátlaga a 2018-as aszályos évhez hasonló. Ivóvíz-korlátozástól Németországban egyelőre nem kell tartani.
Áramhiány fenyeget
Nem így Franciaországban, ahol minden idők legnagyobb szárazsága tombol. Több mint száz településen teherautóval szállítják az ivóvizet a lakosságnak. Égnek az erdők, a föld kiszáradt. A levelek barnák, hullanak, mintha ősz lenne. A Météo France nemzeti meteorológiai ügynökség szerint ez a legsúlyosabb aszály 1958 óta. A mezőgazdasági minisztérium azt közölte, júliusban kevesebb mint egy centiméter csapadék esett. A takarmányhiány következtében tejhiány alakulhat ki.
Az atomerőművek korlátozzák termelésüket, mivel a folyók felmelegedett vize nem tudja megfelelően ellátni az erőművek hűtését. Az egyik délnyugat-franciaországi atomerőműben az üzemeltető, az Electricité de France a korábbi 1200 helyett 300 megawattnyit termel, és ennyit is csak a hálózatüzemeltető kérésére. Hasonló a helyzet több más erőműben is, ilyen a Tricastin, illetve a Saint-Alban-du-Rhône, az előbbinél 700, az utóbbinál 400 megawattra csökkentették a teljesítményt.
Franciaország atomnagyhatalom, tavaly 56 reaktor üzemelt az országban. Ez adta a francia áramtermelés több mint 70 százalékát. Ám tavaly év végén több reaktorról kiderült, hogy műszaki problémákkal küzd. Átlagos életkoruk 35 év, egyre gyakrabban jelentkeznek a korrózió jelei. A leállások a legnagyobb, 1500 megawattos reaktorok közül négyet, az 1300-asok közül ötöt érintenek, illetve három 900 megawattos egységet. Ezenfelül 18 másik reaktort leállítottak javítás, illetve biztonsági ellenőrzések miatt. Franciaország évtizedek óta az idén produkálta a legalacsonyabb teljesítményt az áramtermelés terén. Az Electricité de France 18,5 milliárd euróra teszi az ez évi bevételkiesést. Javulás ősztől sem várható, mert nem valószínű, hogy a közeljövőben meg tudják szüntetni a műszaki problémákat, hiányzik ugyanis a szakképzett munkaerő.
Franciaország energiaexportőrből váratlanul importőrré vált, tehát már Németországot sem tudja kisegíteni. Ez lehet az egyik oka annak, hogy most először komolyan felmerült, hogy Németország mégsem állítja le utolsó három még működő atomerőművét. A végső döntésig azonban még hosszú út vezet.
Kiszáradt a Pó
Olaszországban is drámai a helyzet. A Pó folyó 652 kilométeres hosszával a mezőgazdaság, a hajózás, a vízenergia-termelés és az ipar szempontjából is kulcsfontosságú. Ám az idén nyáron szinte kiszáradt, a síkságán alig esett. 70 éve, amióta feljegyzik, nem volt ilyen alacsony a vízszint. A tengerből visszaáramló sós víz miatt a Pó jelentős szakasza öntözésre alkalmatlan holt vízzé vált. Bal oldali mellékfolyója, a Sangone teljesen kiszáradt, a Garda-tó és a Tevere vízszintje negatív rekordot dönt. Az aszály országszerte a gazdaságok 30 százalékát, a Pó mentén mintegy felét sújtja.
Az európai rizstermelés fele gyakorlatilag odaveszett.
Már július elején katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítottak öt északi tartományt Olaszországban. Az olasz kormány közleménye szerint a szükségállapot december 31-ig marad érvényben. Az aszály következtében a vízerőművek termelése jelentősen visszaesett. A főként az ország északi, hegyvidéki részén található vízerőművek a nemzeti energiatermelés közel húsz százalékát adják.
A legnagyobb itáliai gazdaszervezet, a Coldiretti szerint az olasz gazdák csaknem felét, összesen 332 gazdaságot érint hátrányosan az aszály. A gabonaféléken kívül 15 százalékos a terméskiesés a kertészeti ágazatban, és tíz százalékkal visszaeshet a szőlő mennyisége is. Elszaporodtak a kártevők, pusztítanak a sáskák és a különféle rovarok.
Alig bújt ki a vetés, máris tönkrement az aszály miatt, sok parcellát meg sem műveltek az észak-spanyolországi aragóniai síkságon.
Pusztító erdőtüzek
Meteorológusok szerint nem csak a nyár, a tél is idén volt a legszárazabb az 1940-es évek óta. A patakok kiszáradtak, nincs fű az állatok legeltetéséhez. Az extrém szárazság már másfél hónapja tart az Ibériai-félszigeten, az erdőtüzek már nagyobb területet égettek fel azóta, mint tavaly egész évben Spanyolországban, Franciaországban és Portugáliában. Görögországban az első nagyobb erdőtűz június közepén keletkezett Evia szigetén, és augusztus közepéig összesen 22 ezer hektárnyi erdő égett le az országban. Csehországban 2022. július 24-én erdőtűz ütött ki Hřensko közelében, kéthektárnyi területen. A Cseh Svájc Nemzeti Park meredek lejtőivel és szurdokaival nem könnyítette meg a tűzoltók dolgát. A tűz átterjedt a német határon a Szász Svájc Nemzeti Parkba. A füstöt még az 50 kilométerre fekvő Drezdában is érezni lehetett. Július végére már több mint ezer hektáron lángolt az erdő.
Rekordterület, összesen 660 ezer hektár égett le Európában az idén.
Hűsölő rénszarvasok
Ha valaki azt hiszi, Északon jobb a helyzet, téved. Június 29-én a svédországi Troms és Finnmark tartományban az Északi-sarkkörtől messze északra 32 fokot mértek, a norvég sarkvidéken a hőmérséklet csaknem 20 fokkal meghaladta a megszokott szintet. A rénszarvasok és jávorszarvasok lefeküdtek a hómezőkre, hogy lehűtsék magukat. Finnországban és Svédországban is mértek 30 fok feletti hőmérsékletet, és trópusi éjszakák jöttek. Írországban, Dublinban július 19-én 33,1 fokot regisztráltak.
Helyben kell megoldást találni
Vajon ízelítőt kaptunk abból, ami a jövőben vár ránk? Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója szerint a múltban is fordultak elő aszályos időszakok, a mostani azért extrém, mert az északi félteke jelentős részét érinti. Nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy valóban a klímaváltozás okozta, mert nincs olyan hosszú távú trend, amely ezt az elméletet támasztaná alá: az elmúlt 30-40 évben nem mutatható ki meghatározó és folyamatos csapadékmennyiség-csökkenés. Az extrém időjárási kilengések hozzátartoznak az éghajlatunkhoz, ugyanakkor a legtöbb prognózis hőmérséklet-emelkedést és egyre forróbb nyarakat jelez. A csapadék éves mennyiségében nem lesz változás, a megoszlásában viszont igen. Egyre kevesebb lesz belőle nyaranta, és egyre több a hideg évszakokban, ami mezőgazdasági szempontból egyáltalán nem nevezhető ideálisnak. Kovács Erik szerint egyszerre kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron.
A mostani aszály ilyen mértékű pusztítására senki nem volt felkészülve, így jelenleg a kárenyhítés, a termés megmentése és a gazdák megsegítése a legfontosabb feladat.
– Néhány év alatt nyolc tározó épült az öntözéses mezőgazdaság számára, a 2023–27 közötti időszakban pedig további 70 milliárd forint lesz igényelhető az öntözési rendszerek kiépítésére és fejlesztésére – mondja a kutató.
Jelenleg 4,3-4,4 millió hektár föld áll művelés alatt, amiből mindössze százezer hektárt öntöznek. Ez alig több mint a megművelt terület két százaléka és még a legmerészebb tervek is csak a két-háromszorosára emelik az öntözött terület nagyságát. Az öntözés tehát nem oldja meg a problémát. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország világviszonylatban is egyedülálló génbankkal rendelkezik, ezt a jövőben ki lehet használni a változó időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagok fejlesztésére és nemesítésére. A Klímapolitikai Intézet kutatója szerint régiónként, helyi szinten kell megoldást találni és segítséget nyújtani.
