Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Hozzátette: a belső arányok megváltoztak, mivel a jobboldali frakciócsoportok, az Európai Néppárt és az Identitás és Demokrácia „kicsit jobban” jártak az újraelosztással.

Elmondta: az Egyesült Királyságnak 73 képviselője volt, 46-ot később belépő államoknak tartanak fenn, és 27-et 14 tagország között újraosztottak, amelyből a legtöbbet, 5-5 helyet a franciák és a spanyolok kapták.

Kiemelte: a Brexit után maradtak olyan tartalmi és politikai kérdések, amelyeket nehéz lesz megválaszolni a pénteki kilépést követő, december 31-ig tartó átmeneti időszakban.

Az átmeneti időszak számos erőpróbát tartogat még, főképp mivel a soros, horvát elnökség idején – június 31-ig – nem biztos, hogy történnek előrelépések – mondta. Az unióban mindenki arra vár, hogy 2020 második felében, a német elnökség alatt rendeződhetnek a kilépés részletei és olyan fontos kérdések, mint az új költségvetés – fűzte hozzá Tóth Erik.