Ausztria, balra át!
A Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt magabiztosan megnyerte a vasárnapi előre hozott parlamenti választást Ausztriában. Három koalíciós partner közül választhat, de a legvalószínűbbnek a Zöldekkel való közös kormányzás tűnik.
Az osztrák belügyminisztérium közzétette a vasárnapi ausztriai előre hozott parlamenti választások eredményét, amely a még meg nem számolt levélszavazatok becsült eredményeit is tartalmazza, ezért valamelyest eltér a vasárnap este megjelent adatoktól, de valószínűleg közelebb áll a tényleges végeredményhez.
A választást a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) magabiztosan megnyerte a szavazatok 38,4 százalékával. Ezzel 73 mandátumot szerzett, a 2017-es eredményéhez képest 7 százalékot javítva. A második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 21,5 százalékkal, 5,2 százalékot rontva a 2017-es eredményén. A szociáldemokratáknak 41 helyük lesz a parlamentben.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Osztrák Néppárt korábbi koalíciós partnere – az előzetes közvélemény-kutatások méréseitől messze elmaradva – csak a harmadik helyre futott be. A szavazatok 17,2 százalékát érte el, ami 10,1 százalékkal marad el a 2017-es eredményétől. A párt ezzel 32 mandátumot szerzett. A negyedik helyen végzett a Zöldek, amely meglepetést okozva 12,4 százalékot szerzett, és 9 százalékot javított a két évvel korábbi eredményéhez képest. Így 23 mandátumhoz jutottak. A liberális Neos 7,4 százalékot ért el, 2,4 százalékot javítva a két évvel korábbi eredményén. A többi induló nem jutott be a törvényhozásba.
A választások győztese Sebastian Kurz, ő kap megbízást a kormányalakításra, de az még kérdés, hogy kivel lép koalícióra az ÖVP. Matematikailag három partner közül választhat: megvan a többsége a szociáldemokratákkal, a Szabadságpárttal és a negyedik helyre befutott Zöldekkel is. Egy negyedik változat is adódik: a Zöldek mellé beveheti a liberális Neost is. Kurz azt mondta, mindenkivel tárgyal. A következő hetek megmutatják, milyen irányt vesz Ausztria.
Osztrák politikai elemzők szerint a három szóba jövő koalíciós partner közül a Zöldek lehet a befutó. Ami a szociáldemokrata–néppárti nagykoalíciót illeti, a korábbi tapasztalatok alapján nagyon rossz a megítélése: a politikai és személyes ellentétek szinte lehetetlenné teszik a közös kormányzást, de teljes egészében ez a konstrukció sem zárható ki.
A második lehetőség már csak elméleti: a korábbi koalíciós partnerrel, a Szabadságpárttal közös kormányzás folytatása. Erre a legkisebb az esély. Az FPÖ bevándorlásellenes politikája az egyre inkább diktáló Németországban olyannyira nem kívánatos, hogy Kurz akár politikai karrierjét is kockáztatná a korábbi jobboldali koalíció folytatásával.
Több nyilatkozat is alátámasztja, hogy az ÖVP baloldali fordulatra készül: Heinz Faßmann volt oktatási miniszter (ÖVP) az Orf.at-nak azt mondta, hogy „a vesztesek koalíciója nem tükrözi a választók akaratát”.
Márpedig a Szabadságpárt vesztesen került ki az újabb megmérettetésből, noha egészen a választások napjáig úgy tűnt, hogy a második helyre fut be. Csakhogy a választás előtti hétre időzített, a párt korábbi elnökét, Heinz-Christian Strachét ért újabb, ezúttal költségelszámolással kapcsolatos vádak miatt ismét komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.
Egyes FPÖ-s politikusok szerint ezek a vádak felértek egy politikai atombombával. A választások előtti hétfőn derült ki, hogy Strache aznap őrizetbe vett sofőrje és testőre terhelő bizonyítékokat gyűjtött a korábbi pártelnökről, amelyek arra vonatkoznak, hogy Strache állítólag 2014 és 2018 között egyes magánkiadásokat pártkasszából fedezett. A Krone.at úgy tudja, hogy az őrizetbe vett bizalmi ember a terhelő bizonyítékokat pénzért akarta átadni az ügyészségnek, de állítólag visszautasították az ajánlatát. A botrány jól időzítve, az Ibiza-videó mintájára ismét a választások küszöbén tört ki: semmi sincs bizonyítva, de a vádak ismét ott vannak a levegőben. Norbert Hofer, az FPÖ új elnöke a párt elleni támadásnak nevezte ezeket a híreszteléseket.
Herbert Kickl volt belügyminiszter, az FPÖ-frakció parlamenti ügyvivője azt mondta az ORF II. közszolgálati televíziónak a választások estéjén, hogy ezekre az újabb vádakra már idejük sem volt reagálni, néhány nap alatt képtelenség az állításokat érdemben kivizsgálni, tehát cáfolni vagy megerősíteni sem lehet őket. Kickl némi iróniával a hangjában „kitűnő időzítésnek” nevezte a Strache és az FPÖ ellen indított újabb akciót. Egyúttal bejelentette: az eredmények alapján a választók egyértelműen ellenzéki szerepre és újrakezdésre adtak felhatalmazást.
A választások nagy meglepetése a Zöldek látványos előretörése. És bár Sebastian Kurz a kampányban végig konzervatív értékrendről és jobbközép kormányzásról beszélt, nagy valószínűséggel balra fordítja a kormánykereket, és a liberális Zöldekkel köt koalíciót. A Zöldek előretörése sokakat meglepett: két éve, 2017-ben még a bejutáshoz szükséges négyszázalékos küszöböt sem érték el. Jelenlegi 12,4 százalékos eredménye nemcsak középpárttá tette a Zöldeket, de az ÖVP 38,4 százalékával együtt megvan az abszolút többség, ami elég lehet a közös kormányzáshoz.
