Szimpóziumot tartottak Bécsben az Európát elárasztó tömeges migráció miatt. A rendezvény Norbert Hofer köztársaságielnök-jelölt kampányának nyitánya volt. A Demokrata helyszíni riportja.
A cikk emailben történő elküldéséhez
kattintson ide,
vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/vilag/ausztria-valtozast-akar-92424/
Szimpóziumot tartottak Bécsben az Európát elárasztó tömeges migráció miatt. A rendezvény Norbert Hofer (FPÖ) köztársaságielnök-jelölt kampányának nyitánya volt. Az eseményen a jelölt mellett részt vett az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache és az egykori cseh államfő, Václav Klaus. A rendezvényen ott jártak a Demokrata munkatársai is.
Ausztria december 4-én újra szavaz. Két hét múlva tartják a megismételt köztársaságielnök-választás második fordulóját, amelyet hivatalosan a gyári hibás borítékok miatt halasztottak el október 2-áról az első adventvasárnapra.
Ausztriában azonban senki nem veszi komolyan, hogy a szavazás elhalasztásának valódi oka a borítékok ragasztásának hibája lett volna. Bécsben az idei adventet beárnyékolja a tömeges migráció, az utcákat ellepő idegenek, a bűnözés: a hajdan elegáns, szerethető, kedélyes város ma egy ellentmondásokkal és indulatokkal teli, vibráló metropolisz.
A zsúfolásig megtelt teremben, ahová a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációra volt szükség, mintegy hat-hétszáz FPÖ-szimpatizáns várta izgatottan, hogy a rendezvény szónokai megérkezzenek. Egyikük, Inge Rauscher, a Haza és Környezet nevű civil kezdeményezés elnökasszonya, a Demokratának elmondta, szerinte teljes képtelenség, hogy egy cég, amely évek óta gyárt levélborítékot országos szintű választásokhoz, egyszer csak ne legyen képes a megfelelő borítékok legyártására.
– Mégis hogyan lehetséges, hogy sem a belügyminisztérium illetékesei, sem a választási hatóság vezetője, Robert Stein (SPÖ) nem vette észre a hibát, még mielőtt a hibás borítékokat kiküldték volna a szavazóknak? Amikor mindez kiderült, lett volna még idő bőven, akár új, levélben küldhető szavazócédulák legyártására is – véli.
Ez csak ürügy, mondja Inge Rauscher. De mi lehetett a valódi ok? Szerinte egyértelmű: ha Norbert Hofer október 2-án megnyeri az elnökválasztást, a Kanadával kötendő CETA szabadkereskedelmi megállapodást Ausztria nem szavazza meg. A CETA ugyanis olyan államközi szerződés, amely a köztársasági elnök aláírása nélkül nem léphet életbe.
– Norbert Hofer már október 2-át megelőzően nyilvánvalóvá tette, hogy a CETA szabadkereskedelmi egyezményt sem mint megválasztott köztársasági elnök, sem mint a köztársasági elnök képviseletét ellátó testület tagja, az osztrák nép egyértelmű felhatalmazása nélkül nem támogatja.
Inge Rauscher szerint az osztrákok többsége elutasítja a Kanadával, illetve az USA-val kötendő szabadkereskedelmi egyezményt. Nem támogatják a vámunió további bővítését, mint ahogy azt sem, hogy multicégek által választott bíróságok dönthessenek vitás kérdésekben, mert az szerintük a jogállamiság, illetve a képviseleti demokrácia végét jelentené. Emellett a vámunió további bővítése az osztrák gazdaság számára óriási piacvesztéssel járna, mondta a Haza és Környezet elnöke, aki azt is hozzátette, civil szervezetük kezdettől fogva támogatta Norbert Hofer kampányát.
Milyen esélyekkel indul Hofer? Egy másik FPÖ-szimpatizáns, Charlotte szerint Norbert Hofer esélyei nagyon jók, de a közvélemény-kutatók most is fej fej melletti, szoros eredményt prognosztizálnak.
– Nem lehet hinni a méréseiknek, mert szándékosan torzítanak, hogy ily módon is befolyásolják a közvéleményt. Pedig Hofernek nyernie kell, Ausztria jövője a tét – teszi hozzá, helyet szorítva a most érkező professzor dr. Hans Köchlernek, az International Progress Organisation elnökének.
– Jöjjön, professzor úr! – invitálják a hölgyek, majd bemutatnak bennünket egymásnak.
Hans Köchler átveszi a szót. Szerinte most a legfontosabb feladat a migráció megfékezése és a határok biztosítása úgy, ahogy ezt Magyarország teszi.
– Ezért támogatom Norbert Hofert, és ezért vagyok itt ma este – szögezi le.
– Ausztriában rekordot dönt a munkanélküliség – teszi hozzá Charlotte, aki szerint nincs szükség illegális bevándorlókra, és szeretné tudni, hogy kivel fogják megfizettetni a tömeges bevándorlás árát. – Világos beszédre és őszinte szavakra van szükség. Elegünk van a manipulációból és a hazugságokból. Változást akarunk.
Hatalmas tapsvihar közepette lép a terembe Václav Klaus, egykori cseh államfő, Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke, valamint az FPÖ köztársaságielnök-jelöltje, Norbert Hofer.
Václav Klaus örömmel fogadta az FPÖ meghívását. Mint közli, azért van itt ma este, hogy elmondja, a Brexit és Trump győzelme után Európában is változásra van szükség.
– A mára kialakult helyzetért nem a migránsok a felelősek. Ezt a helyzetet a politika hozta létre, a felelőtlenség politikája, amely elsősorban a német politikusokat terheli.
Klaus kitért a terrorizmusra is. Szerinte nem is a terrorizmus a legfőbb probléma. Meggyőződése, hogy Európát a tömeges migráció mindenfajta terrorizmus nélkül is tönkre tudja tenni. Ha nem következik be változás, a hajdani cseh politikus a Csexitet sem tartja kizártnak, mert szerinte háború tombol Európában, szerencsére egyelőre csak az eszmék, az ideák és értelmezések szintjén.
– A szabad gondolatokat a politikailag korrekt elit elnyomja, veszélybe került a nemzetállamok szuverenitása.
Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke méltatta Václav Klaus szavait és felhívta a figyelmet arra, hogy a népvándorlás nem spontán folyamat, hanem egy tudatos módszer eredménye, amelynek hátterében olyan politikai érdekek állnak, amelyek szembemennek az európai emberek akaratával. Heinz-Christian Strache az FPÖ miniszterelnök-jelöltje, aki megválasztása esetén Ausztria semlegességét tartja a legfontosabb feladatának, amelyben egyenlő távolságot kíván fenntartani azt Egyesült Államokkal és Oroszországgal.
A pártelnök szerint Európa képes lenne megvédeni magát a tömeges migrációval szemben, de ehhez eddig hiányzott a politikai akarat.
– Nem akarjuk Európa iszlamizációját – szögezi le, hozzátéve, hogy lát reményt a változásra, amelynek egyik előmozdítója a most megválasztott Donald Trump lehet.
Norbert Hofer osztrák államfőjelölt következik a pódiumon. Megígéri, hogy megingathatatlan lesz, mert „nem engedhetjük át a világot marxistáknak, kommunistáknak és zöldeknek”.
– Ez a mi hazánk, amit a szüleink és nagyszüleink hagytak ránk, ezt az országot kell megvédenünk, és sértetlenül továbbadnunk a gyerekeinknek. A demokrácia legnagyobb ellensége a hazugság: amikor megindult a tömeges migráció, a kormány ahelyett, hogy megtette volna a megfelelő lépéseket, kapukról beszélt, meg oldalsó szárnyakról. Én ezt a kormányt elküldtem volna – szögezi le Hofer.
A külpolitikáról szólva elmondja: egyenlő távolságot szeretne tartani Franciaországtól és Németországtól. Emellett új szövetségeseket keres egy új modellhez. Ez Magyarországot, a Cseh Köztársaságot, Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, illetve Horvátországot jelenti, a hasonló kultúrájú országokat, mert szerinte az egykori Monarchia államainak össze kell fogniuk, hogy nagyobb súlyt kapjanak az unión belül a sorsdöntő szavazásokon.
– Létre akarok hozni egy ellensúlyt. Ez lesz a nagy feladat, ha megválasztanak – teszi hozzá.
Az osztrák választóknak december 4-én el kell dönteniük, hogy mit akarnak, kibe helyezik a bizalmukat. Európa megmentése a tét.
Hernádi Zsuzsa
Fotók: Hernádi Zsuzsa
Nem jött be a kifárasztásos módszer
Érik a fordulat
Amilyen nagy volt az érdeklődés az osztrák elnökválasztás iránt tavasszal, legalább annyira lanyhult a médiafigyelem novemberre, noha most már igencsak közeleg a december negyedikei, ezúttal remélhetően végre megtörténő megmérettetés. Az áprilisi első forduló óta eltelt bő hét hónap alatt történt egy és más…
Az elnökválasztás áprilisi első fordulója hatalmas követ dobott az állóvízbe: 1945 óta nem fordult elő, hogy olyan elnöke legyen Ausztriának, aki sem az Osztrák Néppárthoz (ÖVP), sem az Osztrák Szociáldemokratákhoz (SPÖ) nem köthető. Erre pedig az eredmények alapján megvolt minden esély: a második fordulóba az első helyen 36 százalékkal Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje, mögötte Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje jutott be.
„Az iszlámnak nincs helye Ausztriában” – figyelmeztette Hofer a szavazókat, és már előre kilátásba helyezte a kormánynak: ha nem használnak keményebb módszereket a menekültek ellen, akkor fel fogja oszlatni a kabinetet.
Az osztrák kormánykoalíció tagjai már az első forduló választási éjszakáján egymásnak estek. A kisebbik partner, a néppárt (ÖVP) több képviselője is éles kritikát fogalmazott meg a szociáldemokratákkal (SPÖ) szemben.
– A közel nyolcéves Faymann-éra nem szólt másról, mint mismásolásról, ígérgetésekről és kibúvók kereséséről – mondta Erwin Pröll, Alsó-Ausztria tartományi vezetője, hozzátéve, hogy ezzel hatalmas károkat okozott a kancellár.
A kormánykoalíció mindkét jelöltje csúfosan leszerepelt a osztrák államfőválasztás első fordulójában. Andreas Khol (ÖVP) 11,1 százalékot, Rudolf Hundstorfer (SPÖ) pedig 10,9 százalékot kapott – így már be sem jutottak a májusi második fordulóba. Május 9-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Werner Faymann osztrák kancellár, aki a párton belüli támogatottságának megromlásával indokolta távozását és azzal, hogy az országnak erős kormányra van szüksége. Az FPÖ főtitkára, Harald Vilimsky Twitteren megjelent üzenetében úgy vélekedett: „Szép nap ez Ausztria számára. Merkelnek is követnie kellene Faymann példáját”. A kancellár az SPÖ országos elnökségi ülése előtt néhány órával jelentette be lemondását. Az elnökségi ülést a Faymann személyét, valamint a menekültválság kapcsán az általa követett irányvonalat ért, párton belüli bírálatok hatására hívták össze.
Fordult a kocka
A nem várt fordulat a május 22-én rendezett második fordulón következett be. Az első eredmények szerint (41 százalékos feldolgozottságnál) vezetett Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje, aki az addig feldolgozott szavazatok 50,9 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen alulmaradt: a szavazatok 49,1 százalékát tudhatta magáénak. Szoros, fej fej melletti küzdelem zajlott, amikor váratlanul, a voksok 72 százalékos feldolgozottságánál megfordult a sorrend, és Van der Bellen átvette a vezetést.
Az osztrák államfőválasztás május 22-i, később érvénytelennek nyilvánított második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert az FPÖ jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Erre senki nem számított. A közvélemény-kutatók a szabadságpárti jelölt győzelmét prognosztizálták, az első forduló eredménye alapján Norbert Hofer győzelmét nem vonta kétségbe senki. Az eredmények láttán a szabadságpárti jelölttel szimpatizáló osztrákok választási csalást emlegettek. A baloldal ünnepelt: a demokrácia és Ausztria győzelméről írtak a lapok. Ez azonban nem győzte meg a csalódott választókat és az eredményben kételkedő közvéleményt.
Súlyos visszaélések
Június elején az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) keresetet nyújtott be az alkotmánybírósághoz. A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok számlálását, nem az előírt módon csoportosították a voksokat, és olyan is előfordult, hogy mindezt nem az arra jogosult személy végezte. Néhány választókörzetben továbbá nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintettek, ami a sokszorosa a két jelölt közötti 31 ezres szavazatkülönbségnek. Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampolgárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat.
Az Österreich című lap szakértőkre hivatkozva ekkor már valószínűnek nevezte, hogy megismétlik a szavazást.
A cikk megemlíti ugyanakkor, hogy politikai döntés is születhet, ugyanis a szociáldemokrata párthoz kötődik a 14 alkotmánybíróból nyolc, ők pedig megállapíthatják, hogy a választási panasz nem bizonyítható. Az újság indoklása szerint a szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíciónak ugyanis nem érdeke az új választás, amelynek eredményeképpen akár a szabadságpárti Norbert Hofer is győztes lehet.
Az alkotmánybíróság beidézte a választási bizottságok munkatársait és meghallgatta a bizottságok pártdelegáltjait. A tanúmeghallgatások során az derült ki, hogy számos esetben a kelleténél korábban és nem az illetékesek jelenlétében bontották fel a levélszavazatok többségét.
Érvénytelen forduló
Július 1-jén az osztrák alkotmánybíróság ítéletében érvénytelennek nyilvánította a májusi elnökválasztás eredményét, amelyet egy hajszál híján vesztett el az FPÖ jelöltje. A testület ítéletéből kiderül, hogy a bírák helybenhagyták az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott.
A döntés indoklása szerint az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés.
Gerhart Holzinger alkotmánybírósági elnök ismertetése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely „lehetőséget nyújthatott a visszaélésre”.
Christian Kern azóta hivatalba lépett új osztrák kancellár szerint a döntés nem választási csalásról szól, hanem arról, hogy a formai követelmények nem teljesültek. Úgy vélte, tudomásul kell venni az alkotmánybíróság döntését, egyúttal megköszönte a bírák „gyors, objektív és átlátható munkáját”. Reményei szerint a két jelölt „rövid és érzelmektől mentes” választási kampányt fog folytatni.
Nem ragad a boríték
Már csak a választás napjának kiírása volt hátra. Október 2-án tarthatják az államfőválasztás megismételt második fordulóját – jelentette be Wolfgang Sobotka belügyminiszter. Az osztrák kormány arról is döntött, hogy a választójogi változtatásokról szóló javaslatokat a megismételt forduló után vitatják meg.
Három hónappal az október 2-ára kiírt, megismétlendő ausztriai államfőválasztás előtt Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje vezetett. A Gallup Intézet hatszáz ember megkérdezésével készített felmérése alapján ekkor Norbert Hoferre 51, míg a Zöldek által támogatott, de függetlenként induló Alexander Van der Bellenre 49 százalék szavazna. A Brexitet követően azt írták a lapok, hogy Norbert Hofer Ausztria unióból történő kilépését sürgeti.
Ám az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában Hofer leszögezte: reméli, hogy Ausztria kiválása az unióból nem következik be, ugyanis nem EU-tagként „rendkívül nehéz volna” országának. Hofer ugyanakkor elismerte korábbi kijelentését, miszerint el tud képzelni egy Brexithez hasonló osztrák referendumot, de ez a népszavazás csak a végső megoldás lenne.
Szeptember 9-én, kevesebb mint egy hónappal a megismétlendő választás előtt Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy elrendeli az október 2-ára kiírt államfőválasztás időpontjának felülvizsgálatát, ha a levélben szavazáshoz használt szavazólapok borítékjának „egyértelmű gyártási hibája” miatt nem lehetséges a választás szabályos lebonyolítása.
Addigra már körülbelül másfél millió szavazólapot küldtek ki azoknak az osztrákoknak, akik a lakhelyüktől eltérő helyen akarnak szavazni az október 2-ára kitűzött, megismételt elnökválasztáson. A belügyminisztérium azonban közölte, hogy sok szavazólapot hibásan gyártottak le: nem zár rendesen a boríték. Az osztrák sajtó akkor már azt találgatta, hogy biztosan el fogják halasztani a megismételt választást.
Szeptember 12-én Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter be is jelentette, hogy elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismétlését, és reményét fejezte ki, hogy az eredetileg október 2-ra tervezett fordulót még idén, november 27-én vagy december 4-én megtartják. A miniszter elmondása szerint, ha teljesen új borítékokat gyártanának, akkor nem biztos, hogy a választást még az idén meg tudják tartani. Ezért azt javasolja, hogy olyan borítékokat küldjenek ki a választópolgároknak, amilyenek 2009-ig használatban voltak. Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke az osztrák alkotmánybíróság „szegénységi bizonyítványának” és az ország belpolitikai és nemzetközi felsülésének nevezte a választás megismétlését. Strache a hibás szavazócédulák legyártása miatt szorgalmazta a felelősök felelősségre vonását a belügyminisztériumban.
A december 4-i megismételt államfőválasztáson 6 millió 399 ezer 572 szavazásra jogosult vehet részt, 0,27 százalékkal többen, mint áprilisban, illetve májusban – derül ki az osztrák belügyminisztérium honlapjáról. Ausztriában azok is jogosultak szavazni, akik december 4-ig betöltik a 16. életévüket.
H. Zs.
Fotók: MTI
Az FPÖ jelöltje
Norbert Hofer 1971. március 2-án született Vorauban. Repülőmérnökként végzett, majd 1991–1994 között a Lauda Air Engineeringnél dolgozott rendszermérnökként, és több továbbképzésen is részt vett. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, a Szabadságpárt helyi tagszervezetéhez csatlakozott. Két évvel később párttitkár lett. 2003-ban siklórepülés közben súlyos baleset érte. Az FPÖ államfőjelöltje nős, négy gyermeke van.
– Mi az életfilozófiája?
– Kemény tettek, barátságos szavak.
– Mi az erőssége?
– Az akaraterő és az optimizmus.
– És a gyengéje?
– Néha nem tudom úgy elfogadni a dolgokat, ahogy vannak.
– Melyik teljesítményére büszke a leginkább?
– Hogy fel tudtam állni a tolószékből.
– Mi hiányzik a boldogságához?
– Aki ilyeneken gondolkodik, boldogtalanságra kényszeríti önmagát.
– Mitől esik kétségbe?
– Attól, hogy a jelenleg hatalmon lévő politikusok néhány hónap alatt mindent eljátszanak, amit a szüleink és nagyszüleink felépítettek.
– Ki a példaképe?
– II. József.
– Mely kulináris élvezeteket részesíti előnyben?
– Nincs jobb egy friss almánál.
– Mi ön szerint a legsürgetőbb politikai feladat?
– A határaink védelme.
– Hol szeret nyaralni?
– Szívesen töltöm a szabadságomat Dél-Burgenlandban.
– Mi a legfőbb álma?
– Ha kiszállok a politikából, újra repülni szeretnék.
