Ausztriában kötelező lesz
A koronavírus elleni oltási kötelezettség februártól minden 14. életévét betöltött, ausztriai lakóhellyel rendelkező személyre vonatkozik. A bejelentés hatalmas felháborodást váltott ki. Fő indoka, hogy a kormánynak nem sikerült elérnie a kilencvenszázalékos átoltottságot. A járványügyi mutatók közben már javulnak, így nem csoda, hogy az emberek úgy érzik, elfordult tőlük, bűnözőként kezeli őket a politika. A négypárti konszenzus vesztese az ÖVP lehet.
Noha a WHO a járványkezelésben a legutolsó lehetőségként tekint a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételére, Ausztriában ezt az intézkedést az Osztrák Szabadságpárt kivételével valamennyi párt támogatja: az ÖVP, a Zöld Párt, az SPÖ és a liberális Neos is. A törvény szigora kimondja: február elsejétől minden 14. életévét betöltött, ausztriai lakóhellyel rendelkező személy részére kötelezővé teszik a Covid elleni védőoltást. Kivételt képeznek a várandós nők, akik a gyermek megszületésétől számított egy hónapon belül kell hogy beoltassák magukat. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a várandósoknak az oltás kifejezetten javasolt. A fertőzésből felgyógyultak a pozitív mintavételtől számított 180 napig mentesülnek az oltási kötelezettség alól. Akik egészségi okból nem olthatók, igazolni kötelesek. Az utóbbihoz eljárási protokollt dolgoztak ki a háziorvosoknak és a szakorvosoknak.
A törvény szigora
Negyedévente oltásihatáridő-ellenőrzést tartanak. Eddig az időpontig mindenki, aki oltásra kötelezett, be kell hogy adassa az oltását, vagy az oltási regiszterben szerepelnie kell a felmentési indoknak. Az oltatlanokat a határidő lejárta előtt írásban figyelmeztetik.
Ha az illető nem tesz eleget az oltási kötelezettségének, normál eljárásban akár 3600 eurós (több mint 1,3 millió forintos) bírságra számíthat. Egyszerűsített eljárásban a bírság mértéke háromhavonta 600 euró. Figyelembe veszik az illető jövedelmi viszonyait. Ha az oltást megtagadó személy nem fizeti be a bírságot, vagy fellebbez a döntés ellen, ügyét normál eljárásban vizsgálják ki, ekkor a 3600 eurós büntetésből kell kiindulni. Ha igazolja, hogy időközben megkapta az oltást, az eljárást megszüntetik. Arra az orvosra, aki hamis igazolást állít ki arról, hogy az illető nem oltható, 3600 eurós közigazgatási bírság szabható ki.
A kötelezettség magában foglalja az első és a második oltást legkorábban 14, legkésőbb 42 napon belül, valamint a harmadikat legkorábban 120, legkésőbb 270 nappal az előzőt követően. Csak a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcináját fogadják el.
A korábbi tervezetben a fentieken túl az oltatlan személy hatósági őrizete is szerepelt, amelynek a költségét az oltatlan viselte volna. Ez végül kikerült a törvényjavaslatból. A védőoltás beadásánál nem alkalmazható közvetlen kényszerítés, áll a jogszabályban.
Mennyire indokolt és arányos az ilyen közvetett kényszer alkalmazása? Köztudott, hogy nemcsak az átoltottság növeli a társadalom védettségi szintjét, hanem az átfertőződés is. Ausztriában a döntés a kötelező oltásról épp akkor született meg, amikor a koronavírus legújabb mutációja, az omikron megjelent. Ha bebizonyosodik, hogy az új vírusvariáns gyorsabban terjed, viszont nem okoz súlyos betegséget, akkor az omikron elhozhatja a járvány végét. Biztató, hogy eddig csak enyhe tünetekről számoltak be, és senki nem halt meg a világon omikron okozta koronavírus-fertőzésben. A WHO közlése szerint eddig 57 országban, köztük Ausztriában is kimutatták, és gyors terjedése miatt hamar dominánssá válhat.
Harapófogóban
Karoline Edtstadler (ÖVP) tudja, hogy most sokan bizonytalanok és dühösek. E szavakkal kezdte beszédét.
– De ahhoz, hogy újra szabadon élhessünk, nincs más út, csak ez az oltás. Van egy közös ellenségünk, és ez a vírus. Az egymillió oltatlan túl sok – jelentette ki a közös sajtótájékoztatón az alkotmányért felelős miniszter.
A Zöld Párt egészségügyi minisztere ugyanitt azt mondta, hivatalba lépésekor nem gondolta volna, hogy szükség lesz az általános oltási kötelezettség bevezetésére.
– Mindannyian, akik itt állunk, sokáig kizártuk a kötelező oltás lehetőségét. De sokat tanultunk. Például azt, hogy ne tegyünk könnyelmű ígéreteket, mert semmit sem lehet kizárni. Ki akarunk törni a zárás-nyitás-zárás örökös körforgásából – indokolta az oltási kötelezettség bevezetését a zöldpárti miniszter.
A törvényt ugyancsak támogató SPÖ-elnök, Pamela Rendi-Wagner viszont nem vett részt a bejelentésen, helyette írásos állásfoglalást adott ki. Ebben az olvasható, nem volt cél az oltás kötelezővé tétele, de mivel a kormánynak nem sikerült elérnie a 90 százalékos átoltottságot, nem volt rá más lehetőség, hogy a lezárásokat és a korlátozásokat el lehessen kerülni.
Egyedül az Osztrák Szabadságpárt tiltakozik a kötelező oltás ellen, és a hétvégére újabb tüntetést szervez. Az osztrákok közt óriási a felháborodás, nemcsak az oltatlanok, hanem az oltottak körében is, mert úgy érzik, emberi szabadságjogaikat páros lábbal tiporják, az oltatlanokat bűnözőként kezelik. Az orvosok is fel vannak háborodva, mert az orvosi kamara megvonta tőlük a szakmai bizalmat, hogy saját hatáskörben dönthessék el, ki oltható és ki nem.
Az egyre gyengébb lábakon álló néppárti–zöldpárti kormánykoalíció bukása innentől borítékolható: népszerűségük maradékát is felemészti ez a bejelentés, de a négyből csak egyikük lehet a vesztes: az ÖVP. Ez a törvény ütheti be az utolsó szöget a néppárt vezette osztrák kormány koporsójába.
Elvonják a jogköröket
Németországban is eszközként használja a járványügyi szabályozást a politika. Bár a járvány itt is szedi áldozatait, csak részleges oltási kötelezettség bevezetéséről döntöttek. Ez volt az új Ampel-koalíció első bejelentéseinek egyike.
Az oltási kötelezettség március 15-étől a klinikák, idősek otthonai, orvosi és fogorvosi praxisok, rehabilitációs intézetek, szülőotthonok és a mentőszolgálat dolgozóira terjed ki. Újdonság, hogy a jövőben olthatnak a gyógyszerészek, az állatorvosok és a fogorvosok is. A tiltakozás azonban itt sem maradt el: egyes CDU vezette tartományok azt kifogásolják, hogy a szövetségi kormány kiveszi a kezükből az eszközöket, elvonja a jogköröket, holott a járvány elleni védekezés tartományi hatáskörbe tartozik. Az új kabinet azonban átnyúl a fejük felett, és centralizált döntéseket hoz. Tartományi szinten már csak arról határozhatnak, hogy bezárnak-e iskolákat, éttermeket, edzőtermeket. Nem hozhatnak többé döntést kijárási vagy utazási korlátozásokról sem.
A német törvényhozás kétkamarás, és a felsőházban (tartományok) egyelőre többségben van a CDU. Az SPD–FDP–Zöldek vezette szövetségi kormány mozgásterét ez szűkíti, ezért igyekeznek a lehető legtöbb jogkört a tartományoktól elvonni és ennek a járványkezelés az egyik eszköze. Ha a felsőházban is többségbe kerülnek a baloldali Ampel-pártok, minden akadály elhárul a centrista-föderalista törekvések útjából.
