Az AfD a legnagyobb nyertes
A német tartományi választások legnagyobb győztese a jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, míg legnagyobb vesztese a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) - értékelt Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője vasárnap este az M1 aktuális csatornán.
A műsorban elhangzott, hogy a Németország keleti részén lévő mintegy 2,5 millió lakosú Brandenburgban és a négymilliós lélekszámú Szászországban az AfD a voksok 24 és 28 százalékát szerezte meg.
Pócza István szerint az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul a választások eredménye, és az AfD óriási lépésekkel halad előre. A következő tartományi voksoláson, Türingiában is a bevándorlásellenes párt „áttörésszerű” megerősödését várják, ami – vélekedése szerint – üzenet lesz szövetségi szinten is.
Hozzátette: a mostani eredmény várhatóan az AfD-nek további „óriási” pozitív, a CDU-nak és a SPD-nek pedig negatív lendületet ad majd a következő választásokon.
Meggyengültek a kormánypártok Brandenburgban és Szászországban, előretört az AfD
Az ország újraegyesítése óta kormányzó néppártok, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyengülését és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes ellenzéki párt előretörését mutatják a németországi Brandenburgban és Szászországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás késő este megjelent részeredményei.
Brandenburgban ugyan ismét az SPD gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, de a koalíció – a szociáldemokraták és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) – elveszítette a többségét a potsdami Landtagban, mert mindkét párt támogatottsága jelentősen visszaesett.
Szászországban hasonló a helyzet, ismét a CDU végzett az első helyen, de eddigi koalíciós partnerével, az SPD-vel együtt nagymértékben gyengült, így a két pártnak nincs többsége a drezdai Landtagban.
Az AfD mindkét tartományban előlépett a második számú politikai erővé, de várhatóan ellenzékben marad, mert a Landtag egyik pártja sem hajlandó az együttműködésre.
Erősödtek a Zöldek is, de nem nem érték el a választás előtti utolsó felmérések alapján valószínűnek tartott szintet.
A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt hangsúlyozta, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Kiemelték, hogy a lehető leghamarabb megkezdik a kormányalakítás lehetőségeinek feltárását célzó tárgyalásokat.
Brandenburgban az SPD a Baloldallal és a Zöldekkel, vagy a CDU-val és a Zöldekkel alakíthat kormányt. Szászországban egy CDU-SPD-Zöldek összetételű koalíció tűnik lehetségesnek.
Azzal kapcsolatban, hogy a kampány során mindkét tartományban volt olyan időszak, amelyben úgy tűnt, hogy az AfD végezhet az első helyen, és ez végül nem következett be, mindkét tartományi miniszterelnök a barátságos kifejezést használta. Dietmar Woidke potsdami tájékoztatóján azt mondta, örvendetes, hogy Brandenburg továbbra is „a barátságos arcát” mutatja a világnak. Michael Kretschmer pártja drezdai eredményváró rendezvényén úgy fogalmazott, hogy vasárnap „a barátságos Szászország győzött”.
A két keleti – az egykori NDK területén fekvő – tartományban tartott választásnak egyelőre mérsékelt hatása lehet a szövetségi szintű politikára, illetve a CDU, a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD által alkotott szövetségi kormányra, főleg azért, mert a súlyos veszteségek ellenére továbbra is az SPD, illetve a CDU maradhat a legnagyobb kormánypárt. Nagyobb szabású mozgás – a kormánykoalíció esetleges felbomlása, előre hozott választások – az október végén tartandó türingiai tartományi választás, valamint az SPD tisztújításának december elejére kitűzött lezárása után bontakozhat ki.
A késő esti részeredmények szerint Brandenburgban az SPD a szavazatok 26 százalékát szerezte meg, ami 5,9 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest.
Az AfD 23,5 százalékkal végzett a második helyen, ami 11,3 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 12,2 százalékot.
A harmadik a CDU 15,7 százalékkal, 7,3 százalékponttal elmaradva 2014-es 23 százaléktól.
A negyedik a Baloldal 10,8 százalékkal, ami 7,8 százalékpontos visszaesés a 2014-es 18,6 százalékhoz képest.
A Zöldek a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötték össze, ez 4,5 százalékkal jobb az öt évvel ezelőtti 6,2 százaléknál.
Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja, amely a szavaztok 5,1 százalékát szerezte meg, 0,1 százalékponttal átlépve a bejutási küszöböt.
Szászországban a CDU 32,5 százalékkal végzett az első helyen, ami 6,9 százalékpontos csökkenés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.
Az AfD a szavazatok 27,8 százalékával szerezte meg a második helyet, ami 18,1 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 9,7 százalékot, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.
A harmadik a Baloldal 10,3 százalékkal, ami 8,6 százalékpontos visszaesés az öt évvel ezelőtti 19 százalékhoz képest.
A Zöldek 8,2 százalékot szereztek, 2,5 százalékponttal javítva az öt évvel ezelőtt elért 5,7 százalékos eredményüket.
Az SPD alkotja a drezdai Landtag legkisebb frakcióját, a szavazatok 7,8 százalékát szerezték meg, ami 4,6 százalékpontos visszaesés a 2014-es 12,4 százalékhoz képest, és a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.
A választási részvételi arány az előzetes adatok szerint mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60,5 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.
