Az AfD nemzetállamokat akar
A jobboldali jelző ma Németországban felér egy égésfolttal.Az EU jelenlegi vezetése nem akarja, hogy feltartóztassák őket azon az úton, ami egy egész Európára kiterjedő EU-szocializmus irányába halad – mondta a Demokratának Hansjörg Müller, az AfD parlamenti ügyvivője.
– Nagy port kavart a nemzetközi sajtóban, hogy nemrég vizsgálatnak vetette alá a Német Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-t. Megszokott Németországban, hogy nyomozást folytassanak egy demokratikusan megválasztott párttal szemben?
– Az ilyesmi nem megszokott, de egyre többször hivatkoznak erre a lehetőségre az új, a hatalomba beágyazódott pártok kartelljébe betörő, az elit számára kellemetlen pártok esetében.
– Mi a céljuk?
– Nyilvánvaló: hogy a párt előmenetelét megakadályozzák, a hírnevét lerontsák, és így visszatartsák az új tagok belépését, illetve a párt választóit a szavazástól.
– Volt már erre korábban is példa?
– Több is. Hasonló vizsgálat folyt a Zöldek kezdeti éveiben, vagy a republikánusoknál (REP, 1983-ban, Münchenben alapított kispárt). De a mai napig érintett a Linke (Baloldal) is a SED (Sozialistische Einheitspartei) utódpártjaként. Most pedig felvették az elit számára veszélyes pártok körtáncába az AfD-t, de ilyenre, mint ez a mostani eljárás, Németországban még nem volt példa.
– Ezt hogy érti?
– Olyan, hogy vizsgálati eset, nem létezik. Olyan van, hogy megfigyelés alá vonják az adott szervezetet. Ez a „vizsgálati eset” azonban egy új kreálmány, amelyet azért találtak ki, hogy az AfD-nek ártani tudjanak a soron következő választásokon.
– Hogyan?
– Olyanokat akarnak megszólítani és megnyerni, akik egyetértenek egy ilyen vizsgálattal, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal vehemenciájával.
– Ez is a politika eszköztárába tartozik?
– Alighanem. A veszteségek láttán a két hajdani néppárt, a CDU és a CSU, valamint az SPD vezetőit kileli a hideg. Ezért megpróbálták a majdnem kormánypárti Zöldekkel közösen az AfD-t leválasztani és a törvényhozástól távol tartani. Azután arról volt szó, hogy az AfD-t szakpolitikai kérdések elé állítják. Ám épp azért csökken a támogatottságuk, mert ők maguk már nem képesek a szakpolitizálásra, ehelyett klientúrapolitikát folytatnak. Így végül nem maradt más eszköz a számukra, mint az Alkotmányvédelmi Hivatal, amelyet politikai eszközként használnak a visszaélésre.
– Mit akarnak elérni?
– A cél az AfD-t tíz százalék alá nyomni, hogy ne legyen a pártnak igazolható befolyása.
– Egyes hírek arról szólnak, hogy Hans-Georg Maassent, az alkotmányvédelmi hivatal korábbi vezetőjét ezért váltották le. Ez igaz?
– Maassen megvédte a jogállamiságot a klientúrapolitikával szemben. Ilyen akció csak parancsuralmi államokban fordul elő. És ezt nem csak mi állítjuk.
– Ki még?
– Egy bizonyos Stegner úr, a hajdani munkáspárt, az SPD helyettes elnöke a Twitteren azt üzente, Maassen leváltása volt az egyetlen lehetőség arra, hogy megindíthassák az eljárást az AfD ellen. Megrázó, de megvilágosító is egyben, hogy Stegner ilyen nyíltan, ilyen kendőzetlenül ki merte mondani, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatallal való visszaélésnek ez volt a feltétele. Ráadásul a vezető médiumok nem kapták fel a hírt azonnal.
– Mire lehet ebből következtetni?
– Arra, hogy a jelenlegi kormány uralma alatt az egységpártok AfD elleni közös harcában minden antidemokratikus eljárás megengedett.
– Ezért járatják le az önök pártját?
– Már az AfD megalakulásakor a szélsőjobb sarokba állították a pártot, amely köztudottan az elégedetlen CDU-s, CSU-s, SPD-s, Linke (baloldali) és a felébredő, korábban inaktív szavazók egymásra találásából született. Ezt a stigmát a párt máig nem tudta levetni.
– Miért baj az, ha egy párt jobboldali?
– A jobboldali jelző Németországban felér egy égésfolttal, amit a viselőjének újra és újra a szemére vetnek. Az AfD megalakulása előtt hasonló baloldali támadásoknak volt kitéve a CSU is. Dr. Edmund Stoiber fotóját például a kancellárjelölti kampányban neonácikkal ábrázolták a szórólapokon, hajdani belügyminiszterét pedig „a nép kártevőjének” bélyegezték. Különösnek hat, hogy a CSU ma már belesüllyedt ebbe a viselkedési mintába, mi több, maga is részt vesz benne. De ez még nem minden. A régi pártok több millió euróval támogatják az Antifa nevű terrorszervezet küzdelmét az AfD ellen.
– Az időzítés nyilván nem véletlen. Május 26-án európai parlamenti választások lesznek.
– Pedig csak egy vagyunk a sok EU-kritikus párt közül, akik indulnak a májusi EP-választáson. Azok tartanak tőlünk a leginkább, akik a javadalmazásukat féltik. Azok a pártok, amelyek a totalitárius európai központi állam hívei, és az EU téves fejlődését szolgálják, attól félnek, hogy az EU-kritikus pártok több képviselővel lesznek jelen az Európai Parlamentben, mint amennyivel ők maguk, és ez a többség megmenti a demokratikus nemzetállamokat a központosítástól. Az EU jelenlegi vezetése nem akarja, hogy feltartóztassák őket azon az úton, ami egy egész Európára kiterjedő EU-szocializmus irányába halad.
– Azt mi nagyon utálnánk. Épp hogy kigyógyultunk belőle. Mire számítanak?
– Hogy végül milyen végeredmény jön ki, meglátjuk. A média mindenesetre a régi pártok kampánysegédjeként működik közre.
– Mi lehet a vizsgálat következménye? Szavazatvesztés?
– A bátrak gazdagítani fogják a pártot, és csatlakoznak hozzánk. A félénkebbek elmennek, köztük sajnos jók és képzettek is, ami viszont veszteség.
– Az AfD bevándorlásellenes. Ez az oka annak, hogy a bevándorláspárti erők veszélyt látnak benne?
– Az AfD nem bevándorlásellenes. Támogatja például a képzett munkaerő bevándorlását, az olyanokét, akik tiszteletben tartják a kultúránkat. Ha előnyt jelentenek az országnak, legyen az gazdasági, tudományos vagy szociális előny, szívesen látjuk őket. Az USA, Kanada és Ausztrália már megmutatta, hogyan lehet értelmes bevándorláspolitikát folytatni. Egy ilyen modellt az AfD is támogat.
– Mi a gond akkor?
– A régi pártok viszonya a saját népükhöz és országukhoz teljesen megzavarodott. Ezek a pártok a világ jótevőjének képzelik magukat. Ezért készek arra, hogy kinyissák Európa és mindenekelőtt Németország kapuit anélkül, hogy végiggondolnák a következményeket.
– 2017 szeptembere óta az önök pártja a legnagyobb ellenzéki párt. Mik a tapasztalataik?
– Az a tény, hogy az AfD sok területen kompetensebb, és a parlamenti bizottságok munkájához jelentősen hozzájárul, zavarja őket, ezért ezt rendszeresen megakadályozzák.
– Miért áll az AfD jobbszárnya, a Flügel és az ifjúsági szervezete, a Junge Alternative (JA) különösen a célkeresztben?
– Mert a fiatalok lázadók. Ez az ő privilégiumuk. Ugyanezt lehet látni a Linke vagy a Zöldek ifjúsági szervezeténél, de még a CDU Junge Unionjánál is. Utóbbi is mindig szálka az anyapárt szemében. Túl élesen fogalmaznak… Ha összehasonlítjuk a többi párt ifjúsági szervezetével, vérmérséklet dolgában nincsenek nagy különbségek. Épp ellenkezőleg: a JA-nak még van behoznivalója a többiekkel szemben.
– És a Flügel?
– A Flügel azért áll a célkeresztben, mert a világos, hígítatlan AfD-irányvonal őrzője, és mint ilyen, veszélyt jelent a régi pártok kartelljére. Újra és újra azt terjesztik, néha még párton belül is, hogy a Flügel tagjai között szélsőséges elemek is vannak, akik nem az alkotmány szellemében lépnek fel.
– Vannak?
– Kiragadtak néhány esetet. Egy-egy személyt felhasználtak provokátornak.
– Ilyet mindig lehet találni. Mi a Flügel célja?
– A Flügel a patrióták szabad szövetsége a haza és az értékek védelmében. Egyik példaképük Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
– Az utóbbi időben megsokasodtak az AfD elleni tettleges támadások is. Robbantás Döbelnben, merénylet Frank Magnitz ellen. Megvannak már a tettesek?
– Nincsenek.
– Érdekes… A támadások ellenére is meg tudják őrizni a párt egységét?
– Az AfD még fiatal szervezet, de alapítása óta többet ért el, mint az összes többi párt együttvéve. Az AfD egyre inkább beágyazódik a politikai erőtérbe, és nagy befolyása lesz a német politika alakítására. A saját útján halad, és belülről, a különböző szárnyak és csoportok segítségével újra és újra megtisztítja magát, valamint alkalmazkodik az újabb kihívásokhoz. Ez a regenerálódási folyamat a régi pártoknál már nem működik. Ezért veszítenek egyre több támogatót. Alexander Gauland kollégámat idézve, az AfD egy erjedő halom. Én bajor vagyok, ezért egy sörös hasonlattal élnék: a sörnek is erjednie kell, hogy élvezhető és emészthető legyen.
– Milyen jövőt lát Németország előtt?
– Régebben komolyan aggódtam Németország jövője miatt. De amióta látom az AfD sikereit a tartományi és a szövetségi választásokon, újra látszik a fény az alagút végén. Elkezdődtek a viták, és nem csak a parlamentben. Világosan érezhető az AfD hatása. Németország jövője attól függ, hogyan tudjuk Magyarországgal, Olaszországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és Ausztriával közösen átállítani a váltót, és a nemzetállamok Európáját újra látható szemmagasságba emelni.