Az amerikai külügyminiszter nem tűnik optimistának
Komoly figyelem kíséri az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítéseket, de a legfrissebb amerikai nyilatkozatok óvatosságra intenek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken újságíróknak nyilatkozva ugyan „haladásról” számolt be az ukrán–orosz béketervvel kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy még „hosszú út áll előttünk”. Marco Rubio szerint a legnehezebb kérdések maradtak a végére, és bár az álláspontok „közelednek” egymáshoz, egyelőre nem garantálható a gyors siker.
A Politico beszámolója szerint a külügyminiszter jóval visszafogottabb volt, mint Donald Trump elnök, aki korábban úgy fogalmazott, a békemegállapodás „közelebb van, mint valaha”.
Marco Rubio ugyanakkor jelezte, hogy a végső egyezséghez mindkét félnek engedményeket kell tennie, és a tárgyalások kimenetele még bizonytalan.
„Lehet, hogy ezen a héten történik meg [a békekötés], lehet, hogy a jövő hónapban, de az is lehet, hogy csak néhány hónap múlva áll össze” – fogalmazott a miniszter a béketerv ütemezéséről, hozzátéve, hogy akár az is előfordulhat, hogy végül nem sikerül tető alá hozni a megállapodást.
A diplomáciai nagyüzem ezen a hétvégén Miamiban folytatódik. Orosz tisztségviselők Steve Witkoff különleges megbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével tárgyalnak a béketervezet legújabb változatáról. A tárgyalások során a legfőbb ütközőpontot a Donyec-medence sorsa és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák jelentik. A háború lassan négy éve tart, és a frontvonalak befagyasztása körüli viták továbbra sem csitulnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyfajta „szabad gazdasági övezetet” javasolt a Donyec-medence azon részén, amelyet jelenleg még az ukrán erők ellenőriznek, de nem akarnák azt átadni orosz felügyelet alá. Moszkva viszont hajthatatlannak tűnik: a Kreml a térséget teljes egészében Oroszország részének tekinti. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig világossá tette, hogy a hadsereg szükség esetén „erővel veszi át” az ellenőrzést a régió fennmaradó részei felett.
A másik kulcsfontosságú kérdés a biztonsági garanciák körül forog. Volodimir Zelenszkij számára ez a legfontosabb pont, hiszen csak a nyugati katonai garanciákban látja egy esetleges jövőbeni orosz támadás megállításának zálogát. Az Egyesült Államok egyfajta, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciát kínált fel Kijevnek, amellyel szemben az ukrán elnök nyitottságot mutatott. Oroszország azonban határozottan elutasítja bármilyen nyugati csapat jelenlétét Ukrajnában, és leszögezte, hogy semmiféle NATO-szerű garancia nem fogadható el számukra.
A miami tárgyalások előestéjén Vlagyimir Putyin továbbra is harcias hangot ütött meg. Évzáró, több mint négy órás sajtótájékoztatóján az orosz katonai sikerekkel dicsekedett, és gúnyosan szólt egy Európára átterjedő konfliktus lehetőségéről. Kijelentette: csak akkor nem lesznek újabb műveletek, ha a Nyugat elkezdi tiszteletben tartani Oroszország érdekeit. Az orosz vezető semmilyen új kompromisszumot nem ajánlott fel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a háború „kiváltó okait” kell megszüntetni, ami gyakorlatilag az eddigi orosz követelések fenntartását jelenti.
A helyzet tehát pattanásig feszült. A hétvégi miami találkozó sorsdöntő lehet abból a szempontból, hogy sikerül-e áttörést elérni, vagy a háború változtatások nélkül folyik tovább a térségben az elkövetkező hónapokban is.
