A spanyolajkú megkérdezettek 46 százaléka szerint a rendőrök nem előítéletesek velük szemben

A Pew Hispanic Center vizsgálata arra a kérdésre kereste a választ, hogy az USA-ban élő spanyol és latin-amerikai kisebbség tagjai mit gondolnak az igazságszolgáltatási rendszerről, valamint származásuk miatt éri-e őket bármilyen negatív megkülönböztetés a hivatalos szervek részéről. A kutatást kétezer fős mintán végezték az USA-ban élő, 18 évnél idősebb spanyolajkú lakosok körében. A téma aktualitását jól mutatja, hogy a kutatásban részt vevők 56 százaléka állította, hogy az elmúlt öt évben ő maga, vagy közeli rokona kapcsolatba került az igazságszolgáltatási rendszerrel, mint tanú, esküdt, vagy gyanúsított.

A megkérdezett spanyolajkúak 46 százaléka úgy vélte, hogy származása nem lenne befolyásoló tényező, ha a rendőrséggel lenne dolga. Ugyanez az arány a fekete bőrű népesség esetén mindössze 37, a fehérek körében viszont már 74 százalék. Mintegy 60 százalék azon spanyolok aránya, akik szerint a rendőrség tisztességes munkát végez, és így szerez érvényt a jognak. Ebben a kérdésben a fehérek 78, az afro-amerikaiak 55 százaléka képviselt hasonló álláspontot. Míg a spanyolajkúak 46 százaléka szerint a rendőrség nem túl erőszakos a gyanúsítottakkal, addig az afro-amerikaiak csak 38, a fehéreknek viszont 73 százaléka osztja ezt a véleményt.

A kutatás eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a spanyolajkúak véleménye az igazságszolgáltatási rendszerről és ezen belül a rendőrségről a fehér és a fekete bőrű népesség álláspontja között van. Legjobban a fehér bőrű lakosság elégedett a jelenlegi helyzettel. Náluk lényegesen kevésbé bíznak a spanyolok a rendszerben, míg a feketék a leginkább szkeptikusok az igazságszolgáltatás elfogulatlanságát illetően.

A magyar rendőrök tízből nyolcszor feleslegesen igazoltatnak

A Magyar Helsinki Bizottság, a rendőrség közreműködésével készített Szigorúan ellenőrzött iratok címmel nemrégiben jelentette meg kutatási jelentését. A felmérés során a kutatók azt vizsgálták, hogy a magyar rendőrök tevékenységét milyen mértékben befolyásolja az igazoltatott személyek etnikai hovatartozása.

A magyar járőrök évente 1,4 millió embert igazoltatnak, de az eljárásoknak csak 20 százaléka esetében történik érdemi intézkedés. A kutatók megállapították, hogy a járőrök legnagyobb valószínűséggel 14 és 29 év közötti férfiakat ellenőriznek, emellett az etnikumot tekintve a romáknak sokkal nagyobb esélyük van az igazoltatásra, mint a nem romáknak. A kutatási időszakban igazoltatott személyek 75 százalékát fehérként, 22 százalékát romáként határozták meg a járőrök, míg a maradék 3 százalékot feketének, ázsiainak, arabnak vagy más nem etnikumú személynek látták.

Annak ellenére, hogy a fiatalokat és a romákat nagyobb arányban ellenőrzik, de az átlagnál körükben sem találnak több jogsértőt. A romák esetében az igazoltatások 78, a fiatalok esetében 79 százaléka feleslegesnek bizonyul. Az igazoltatások során 19, illetve 18 százalékos arányban állapítottak meg szabálysértést a rendőrök, míg előállításra mindkét csoportban 2, elfogásra 1 százalékos arányban került sor.

A magyarok rendpártiak és támogatják az igazoltatást

– A rendőrségi igazoltatással szembeni gyanakvás nem jellemző a magyarokra, akik „rendpártiak”. Egy 2005-ös TÁRKI kutatás szerint a megkérdezettek 85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott rendőrségi ellenőrzésével. Legnagyobb arányban (90 százalék) a diszkókban tartott rendszeres razziákkal értenek egyet a magyarok, feltehetően a feltételezett kábítószer-fogyasztás megfékezése érdekében, de ettől alig marad el a közterek, a pályaudvarok, az aluljárók (88 százalék) és az autósok fokozott igazoltatását támogatók (85 százalék) aránya sem – jellemzi a magyarországi helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Ugyanakkor Sik rámutat arra is, hogy a rendőrségbe vetett lakossági bizalom más állami intézményeknél valamivel alacsonyabb, különösen az EU országok átlagához képest, de még így közepesnek mondható. Az uniós átlag bizalmi index a rendőrség iránt 10-es skálán 6,3 pontos, ugyanez Magyarországon 4,9 pontos.

(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)