Az APEC-országok többsége elítélte Oroszország háborúját
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak túlnyomó hányada a szombaton befejeződött kétnapos thaiföldi csúcstalálkozójuk zárónyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország ukrajnai háborúját, és annak beszüntetésére szólított fel, mindazonáltal a dokumentumban helyet kapott a tagok egy részének ettől eltérő véleménye is.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy az APEC leginkább a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik, nem arra jött létre, hogy megoldást keressen az ilyen és hasonló konfliktusokra.
Kína, akárcsak Oroszország, tagja az APEC-nek, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig – csakúgy, mint a G20-csoport hét eleji, indonéziai csúcstalálkozóján – ezúttal is tartózkodott attól, hogy bírálja orosz hivatali kollégáját, Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háború miatt.
A nyilatkozat aláírói mindazonáltal egyhangúlag elismerték, hogy a biztonságpolitikai kérdések „jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra”. Az orosz-ukrán háború mellett szóba került az észak-koreai rakétakísérletek jelentette veszély is. „Mindenki aggodalmát fejezte ki ebben a kérdésben” – mondta a zárónyilatkozatot ismertetve Prajut Csan-ocsa, az APEC soros elnökségét betöltő Thaiföld miniszterelnöke.
Az APEC 21 tagországa elfogadott egy „zöld gazdasági keringésről” szóló megállapodást: az úgynevezett Bangkoki Célkitűzések (Bangkok Goals) nevű kezdeményezés a koronavírus-járvány utáni fenntartható gazdasági növekedésre irányul. A résztvevők síkra szálltak a szabad és tisztességes kereskedelem mellett a csendes-óceáni térségben.
Az 1989-ben alapított APEC célul tűzte ki, hogy a csendes-óceáni térségben szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, és a kereskedelmi korlátok leépítésével erősíti a tagországok gazdasági növekedését. Határozatai azonban nem kötelezőek, ami a szervezet egyik gyenge pontja. Az APEC-országokban él a világ népességének több mint egyharmada, és a tömb a globális hazai össztermék (GDP) 60 százalékát állítja elő.
A csúcstalálkozó keretében a kínai elnök Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tárgyalt: a felek az országaik közötti diplomáciai kapcsolatok hálózatának újjáépítésében állapodtak meg. Hszi Csin-ping, aki a koronavírus-járvány miatt csaknem három évig nem mozdult ki hazájából, az elmúlt hetekben ismét kilépett a nemzetközi térbe, s a kínai-japán találkozó után Kamala Harris amerikai alelnökkel a Peking és Washington közötti kapcsolat javításának lehetőségéről tárgyalt.
A csúcstalálkozó végén a thaiföldi kormányfő átadta a 2023. évi soros elnökséget az Egyesült Államoknak. Kamala Harris amerikai alelnök, aki Joe Biden elnököt képviselte a találkozón, a tisztséget átvéve bejelentette, hogy a jövő évi APEC-csúcstalálkozót San Franciscóban, november 12-én rendezik meg.
