Az ártatlan embereket teszik tönkre a szankciók
Egyre többen emelik fel a hangjukat az Oroszország ellen bevezetett intézkedések ellen. A szakemberek és politikusok szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a büntetőintézkedésekkel jobban ártottak az európai embereknek, mint az oroszoknak. Az orosz elnök – aki ellen irányulnak a szankciók – pedig végképp nem érzi a szankciók hatásait – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség összefoglalójára hivatkozva az Origo.A kormányzati politikusokat és bürokratáikat el kell tiltani az emberek szabadságjogaiba való önkényes beavatkozástól – erről beszélt egy lapinterjúban Thorsten Polleit német közgazdász. A neves szakember szerint a nyugati politikusok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók az ilyen beavatkozások közé tartoznak.
A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szankciók nem érik el azt, amit a politikusok állítólag el akarnak érni, inkább általában rossz embereket érintenek, és ártatlan embereket tesznek tönkre
– idézi a közgazdászt a portál. Polleit szerint fennáll annak is a veszélye, hogy a politikusok túlzásba viszik a szankciókat, mert végső soron úgysem nekik kell elviselni a döntéseik következményeit és költségeit, hanem a lakosságra hárítják át azokat.
Ha a politikusok úgy döntenek, hogy Oroszországból nem lehet több kőolajat és földgázt importálni, akkor számos európai országban gazdasági összeomlás, szegénység és nyomor lesz a lakosság számára. A politikusok és a bürokraták viszont továbbra is bőséges fizetéseket és nyugdíjakat kapnak
– jelentette ki Polleit, aki szerint végül, de nem utolsósorban a befolyásos nagyvállalatok is lehetőséget látnak abban, hogy a szankciókat a saját előnyükre befolyásolják. Példaként említette az amerikai kőolaj- és gázipari vállalatokat, akik az európai gazdaság halálán nyerészkednek.
Nem Polleit az egyetlen közgazdász Németországban, aki arra figyelmeztet, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. Az Oroszország elleni háborút nem lehet szankciókkal megnyerni – vélekedik Gertrud Traud, a németországi Landesbank egyik vezető közgazdásza.
Traud megjegyezte azt is, hogy bár a háború kezdete óta több mint ezer nyugati vállalat csökkentette, felfüggesztette vagy megszüntette üzleti tevékenységét Oroszországban, azok, akik teljesen lehúzták a rolót, valószínűleg örültek, hogy egyáltalán kaptak valamit az ingatlanjaikért. „Könnyű kitalálni, hogy ki profitált ebből” – fogalmazott a közgazdász.
A további részeletekről az Origo oldalán olvashatnak.