A kormányzati politikusokat és bürokratáikat el kell tiltani az emberek szabadságjogaiba való önkényes beavatkozástól – erről beszélt egy lapinterjúban Thorsten Polleit német közgazdász. A neves szakember szerint a nyugati politikusok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók az ilyen beavatkozások közé tartoznak.

Hirdetés

A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szankciók nem érik el azt, amit a politikusok állítólag el akarnak érni, inkább általában rossz embereket érintenek, és ártatlan embereket tesznek tönkre

– idézi a közgazdászt a portál. Polleit szerint fennáll annak is a veszélye, hogy a politikusok túlzásba viszik a szankciókat, mert végső soron úgysem nekik kell elviselni a döntéseik következményeit és költségeit, hanem a lakosságra hárítják át azokat.

Ha a politikusok úgy döntenek, hogy Oroszországból nem lehet több kőolajat és földgázt importálni, akkor számos európai országban gazdasági összeomlás, szegénység és nyomor lesz a lakosság számára. A politikusok és a bürokraták viszont továbbra is bőséges fizetéseket és nyugdíjakat kapnak

– jelentette ki Polleit, aki szerint végül, de nem utolsósorban a befolyásos nagyvállalatok is lehetőséget látnak abban, hogy a szankciókat a saját előnyükre befolyásolják. Példaként említette az amerikai kőolaj- és gázipari vállalatokat, akik az európai gazdaság halálán nyerészkednek.

A közgazdász szerint okosan is lehetne büntetőintézkedéseket bevezetni, ehelyett viszont átláthatatlan nemzetközi politika jellemzi a mai világot, amely a nemzeti kormányokkal visszaélve olyan szankciós politikát folytat, amely nem oldja meg a konfliktust, hanem meghosszabbítja és felerősíti azt.

Nem Polleit az egyetlen közgazdász Németországban, aki arra figyelmeztet, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. Az Oroszország elleni háborút nem lehet szankciókkal megnyerni – vélekedik Gertrud Traud, a németországi Landesbank egyik vezető közgazdásza.

A szakember szerint miközben az ukrajnai háború hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak számunkra, a háború és a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatásai jóval kisebbek az eredetileg vártnál. Egyrészt Oroszország jól felkészült a háborúra, másrészt sokkal kevésbé elszigetelt, mint azt a nyugati országok feltételezték vagy remélték.

Traud megjegyezte azt is, hogy bár a háború kezdete óta több mint ezer nyugati vállalat csökkentette, felfüggesztette vagy megszüntette üzleti tevékenységét Oroszországban, azok, akik teljesen lehúzták a rolót, valószínűleg örültek, hogy egyáltalán kaptak valamit az ingatlanjaikért. „Könnyű kitalálni, hogy ki profitált ebből” – fogalmazott a közgazdász.

A további részeletekről az Origo oldalán olvashatnak.

Korábban írtuk