Az Egyesült Államok megkezdi a kilépést
Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését - jelentette be az amerikai külügyminiszter.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és szombattól felfüggeszti ebből a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök is ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, „megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.
Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. „Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – olvasható az elnök közleményében.
A nyilatkozatot percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését. „Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével „Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”. Hozzáfűzte, hogy: „kötelességünk erre megfelelő választ adni”.
„Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat” – fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint „Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit”. Leszögezte: az Egyesült Államok „bőséges időt” biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.
Az Egyesült Államok NATO- szövetségesei „teljes mértékben támogatják” a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) szerződéssel kapcsolatos amerikai fellépést, amely szerint az egyezmény orosz megértése miatt Washington szombattól felfüggeszti az megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítését – közölte az katonai szövetség.
A NATO a nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: Oroszország fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre abban az esetben, ha az Egyesült Államok kilép az INF-szerződésből.
További tárgyalásokat szorgalmaz az INF-szerződésről a német kancellár. Angela Merkel azt mondta, Németország arra fogja kihasználni a hat hónapos átmeneti időszakot, hogy ezalatt folytassanak további tárgyalásokat az egyezményről.
„Mindent megteszünk a további tárgyalások érdekében… Az világos, hogy Oroszország megsérti a szerződést… Fontos, hogy nyitva tartsuk a tárgyalások lehetőségét” – mondta Merkel.
„Oroszország kihasználhatja ezt az időszakot arra, hogy megfelelően járjon el”, és elkerülje, hogy megszűnjön a szerződés – tette hozzá.
A témához fűzött Twitter-bejegyzésében Heiko Maas német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a világ „kevésbé biztonságos lesz a szerződés nélkül”.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja az uniós külügyminiszterek pénteki informális tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva az INF-szerződéssel kapcsolatban felszólította a feleket, ne mondják fel az egyezményt. Kifejtette: „Nem szeretnénk, ha Európa ismét hadszíntérré vagy olyan helyszínné válna, ahol más nagyhatalmak ütköznek meg egymással”.
Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Merkel további tárgyalásokat szorgalmaz az INF-szerződésről
További tárgyalásokat szorgalmaz az INF-szerződésről a német kancellár. Angela Merkel a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló egyezményből való amerikai kivonulással kapcsolatban azt mondta, Németország arra fogja kihasználni a hat hónapos átmeneti időszakot, hogy ezalatt folytassanak további tárgyalásokat az egyezményről.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok szombattól felfüggeszti az 1987-es orosz-amerikai szerződésből fakadó kötelezettségeik teljesítését.
„Mindent megteszünk a további tárgyalások érdekében… Az világos, hogy Oroszország megsérti a szerződést… Fontos, hogy nyitva tartsuk a tárgyalások lehetőségét” – mondta Merkel.
„Oroszország kihasználhatja ezt az időszakot arra, hogy megfelelően járjon el”, és elkerülje, hogy megszűnjön a szerződés – tette hozzá.
A témához fűzött Twitter-bejegyzésében Heiko Maas német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a világ „kevésbé biztonságos lesz a szerződés nélkül”.
A német külügyminiszter a Funke médiacsoporthoz tartozó újságoknak adott nyilatkozatában egyértelműen Oroszországot hibáztatta az INF-szerződés kudarca miatt.
„Gyakorlatilag hatálytalan az a bilaterális államok közötti szerződés, amelyet az egyik fél megsértett” – magyarázta Maas a lapok szombati kiadásában megjelenő interjúban.
„Moszkva egy közepes hatótávolságú nukleáris rakétát fejlesztett ki és tesztelt, amely megsérti az egyezmény rendelkezéseit” – hangsúlyozta.
Sajnos az orosz fél nem hajlandó „valódi átláthatóságot vinni az ügybe, és helyreállítani a szerződésszerinti magatartást”. „Sajnáljuk ezt, mert az INF-szerződés nélkül kevesebb biztonság lesz” – mondta Maas. A tárcavezető szerint szükség van a nemzetközi fegyverellenőrzés stabil és lehetőleg átfogó rendszerére.
Ausztria sajnálja, hogy az Egyesült Államok kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből, mert ez új fegyverkezési versenyhez fog vezetni, és fokozza a nukleáris fenyegetést Európára – mondta Karin Kneissl osztrák külügyminiszter pénteken.
„Az Egyesült Államok bejelentése aggodalomra ad okot, hogy újabb nukleáris fegyverkezési verseny elébe nézünk és további átfogó fegyverkorlátozási egyezmények válhatnak hatálytalanná” – mondta az osztrák miniszter.
„Meg kell őrizni a létező megállapodásokat, mert biztonságot nyújtanak. Harminc év elteltével a közepes hatótávolságú rakéták ismételt telepítése jelentősen fokozhatja a nukleáris fenyegetést Európában” – jelentette ki Kneissl. A tárcavezető szerint Moszkvának és Washingtonnak minden tőle telhető erőfeszítést meg tennie a bizalom helyreállítása érdekében.
Lengyel külügyminiszter: nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését
Nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai atomrakétákat telepítsenek Lengyelország területére, annak ellenére sem, hogy ez szakítást jelentene a NATO-Oroszország alapszerződéssel – jelezte a lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában, amelyet a Der Spiegel című német hírmagazin ismertetett pénteken.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Jacek Czaputowicz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésben rögzített amerikai kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatban a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai.
Ezek az országok tudják, hogy Moszkva „csak az erő nyelvét érti”. Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.
„Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét” – fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa.
„Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen” – mondta Jacek Czaputowicz.
A Der Spiegel szerint a lengyel diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy akár hazája területére is telepítenek amerikai atomrakétákat, ami szakítás lenne az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirattal, amelynek alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.
Amerikai atomrakétákat Lengyelországban „egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját” – mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi a kivonulást az INF-egyezményből, így szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök közölte, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez.
Az amerikai képviselőház elnöke szerint fegyverkezési versenyt eredményezhet az amerikai kivonulás
Az amerikai képviselőház elnöke, Nancy Pelosi szerint az Egyesült Államok várható kivonulása az INF-szerződésből fegyverkezési versenyt eredményezhet.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett „aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is.
A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus „arcátlannak” nevezte az orosz magatartást.
Nancy Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy „veszélyes fegyverkezési versenybe” bonyolódjék.
Közben Donald Trump elnök a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: „az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem”.
Moszkva fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken közölte: Oroszország fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre abban az esetben, ha az Egyesült Államok végül kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésből.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
„Ha az amerikai fél (…) kilép az INF-szerződésből, Moszkva fenntartja a jogát mind a megfelelő reagálásra, mind a válaszlépésekre” – mondta Zaharova a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatorna 60 perc című műsorában.
Mint mondta, az Egyesült Államok kivonulása az egyezményből mindössze csak egy része annak az átfogó amerikai tervnek, hogy hatalmas mennyiségű nemzetközi megállapodást felmondjanak, illetve kilépjenek ezekből.
A külügyi szóvivő hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy Oroszország hibáztatható-e az INF-szerződés megsértéséért. Szerinte ugyanis az Egyesült Államok olyan stratégiájáról van szó, amellyel igyekszik megszabadulni nemzetközi és jogi kötelezettségeitől különböző területeken.
„Vegyük csak a környezetvédelmet. Tessék: az Egyesült Államok kilépett a környezetvédelmi megállapodásból (párizsi klímaegyezmény). Vagy nézzük a humanitárius kötelezettségeket, amelyek az Egyesült Államokat terhelték az UNESCO keretében. Úgy tűnik, mintha itt már nem játszanának szerepet a nemzetbiztonsági megfontolások, illetve a nagy pénzügyi kiadások, de azért onnan is kiléptek” – mondta Zaharova.
Nem is szólva a kereskedelmi-gazdasági és a pénzügyi szféráról, ahol „egyszerűen elővették és leporolták a hagyományos amerikai furkósbotot, amelyet protekcionizmusnak, illetve hegemonizmusnak hívnak, s minden kérdést ennek segítségével kezdtek el megoldani” – fogalmazott a szóvivő.
„Ez minden. A nemzetközi és jogi megállapodásokból fakadó kötelezettségek elhárításáról van szó” – összegezte mondandóját Zaharova.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulást, és szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a nap folyamán arról beszélt, hogy Mike Pompeo egy rég meghozott washingtoni döntést jelentett be, amire Moszkva semmilyen lépéssel nem tudott volna befolyásolni. A szenátor azt hangoztatta, hogy ezzel az amerikaiak megerősítették, hogy a fegyverzetkorlátozás egy újabb fontos támaszát szándékoznak megsemmisíteni.
Álláspontja szerint Washington nem bizonyította be, hogy Moszkva megszegte volna a megállapodást, azzal pedig, hogy a kezdetektől fogva az ultimátumok nyelvét választotta – tökéletesen tudva, hogy Oroszország nem tűri el az ilyen hangnemet, különösen nem a biztonság szférájában – megerősítette, hogy nem állt szándékában megállapodni.
Leonyid Szluckij, a parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke pedig arról szólt, hogy Oroszországnak nem kell eleget tennie az INF-szerződéssel kapcsolatban számára „elfogadhatatlan” hangnemben megfogalmazott, újabb amerikai ultimátumnak, vagyis annak, hogy hat hónapon belül semmisítse meg a Washington által kifogásolt fegyvert, különben végleg felmondja a megállapodást. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem egyszer bejelentette: a harceszköz műszaki paraméterei nem sértik a megállapodást.
A NATO támogatja a nukleáris fegyverekről szóló szerződéssel kapcsolatos amerikai fellépést
Az Egyesült Államok NATO- szövetségesei „teljes mértékben támogatják” a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) szerződéssel kapcsolatos amerikai fellépést, amely szerint az egyezmény orosz megértése miatt Washington szombattól felfüggeszti az megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítését – közölte az katonai szövetség pénteken.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A NATO pénteki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit.
Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá a dokumentum.
„Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára” – figyelmeztettek.
A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, „Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért” – írták.
A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – tették hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reuters hírügynökségnek Oslóban nyilatkozva elmondta: a szövetségnek nem áll szándékában újabb földi telepítésű nukleáris rakétákat telepíteni Európába. „Nem kell utánoznunk azt, amit Oroszország tesz. Ugyanakkor fenn kell tartanunk a hiteles és hatékony elrettentést” – tette hozzá Stoltenberg anélkül, hogy részletezte volna milyen katonai lehetőségeket fontolgat a NATO.
Franciaország is sajnálkozását fejezte ki az amerikai döntés kapcsán. Párizs egyben felszólította Moszkvát, arra használja a hónapos átmeneti időszakot, hogy térjen vissza a szerződéskövető magatartáshoz.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, és fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére. Donald Trump elnök is ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki.
Az INF-szerződést 1987-ben írta alá a két ország. Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
