Országszerte lengyelek százezrei ünneplik szerdán a legnagyobb lengyel nemzeti ünnepet, a Függetlenség napját; a Magyarországról is érkező résztvevők jelenlétében tartott megemlékezések békésebb légkörben zajlanak, mint az előző években.

A varsói állami megemlékezések keretében a lengyel politikai vezetők – köztük az októberi parlamenti választások nyomán ellenzékbe került jobbközép liberális Polgári Platform (PO) kormányának tagjai, valamint Bronislaw Komorowski volt elnök is – reggel ünnepi szentmisén vettek részt. 
    
A délben a főváros központjában, az ismeretlen katona sírjánál megrendezett katonai díszszemlén Andrzej Duda, a májusban ellenzéki jelöltként megválasztott elnök beszédet mondott, melyben a lengyel államiság 97 éves történetét áttekintve megállapította, hogy a második világháború után az ország ötven éven keresztül nem volt független. Ezzel a két totalitárius rendszer okozta újbóli szabadságvesztéssel kapcsolatban Duda a közép-európai térség folytonos veszélyeztetettségére utalt, kiemelve: „Tudatosítanunk  kell – nekünk lengyeleknek különösen, de más, geopolitikai értelemben hasonló helyzetű nemzeteknek is – hogy a függetlenség, a szuverenitás, a szabadság nem egy örökké adott dolog, hanem meg kell dolgozni érte … éppen azért, hogy ne kelljen érte fegyverrel megharcolni”. 
    
Az állami megemlékezések alatt Varsó központját lengyelek tömegei árasztották el. A lengyel főváros így merően más képet mutatott az előző évekhez képest, amikor a csekély részvételű hivatalos ünnepségek mellett az úgynevezett Függetlenség menetét szervezték, több tízezres részvétellel. A nemzeti körök által rendezett, de a társadalom szélesebb rétegeit összegyűjtő felvonulás az elmúlt években az akkor kormányzó PO politikájával szembesülő tiltakozás is volt, és nem volt mentes eddig tisztázatlan hátterű provokációktól és erőszakos megnyilvánulásoktól sem.
    
Az idei, „Lengyelország a lengyelekért, a lengyelek Lengyelországért” mottóval szervezett Függetlenség menetén a magyar nemzeti radikálisok is megjelentek. A Jobbik nevében beszédet mondott Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, aki megköszönte a 43 lengyel határőr részvételét Magyarország déli határának védelmében. A több mint százezresre becsült tömeg a „Függetlenség nem eladó”, „Tegnap Moszkva fosztott meg, ma Brüsszel foszt meg függetlenségünktől” jelszavak mellett iszlám- és bevándorlóellenes jelszavakat is skandált.  
    
A TV Republika hírtelevízió helyszíni tudósítójának értesülése szerint egy kisebb, a fő menetről levált csoport a szovjet katonáknak a Visztula jobb partján felállított emlékművét vörös festékkel öntötte le, a feltételezett elkövetőket a rendőrség őrizetbe vette. A közszolgálati televízió jelentette, hogy az egyik közvetítő kocsijának tetején landoló petárda kisebb károkat okozott. 
    
Magyar részvétel – a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) révén – az esti órákra tervezett,  a Gazeta Polska lengyel civil klubok szervezte krakkói felvonuláson is várható. A CÖF-CÖKA delegációja Csizmadia László elnökkel az élén, a lengyel nemzeti ünnephez kapcsolódó kétnapos rendezvénysorozaton vesz részt.
    
Lengyelországot a 18. és 19. században háromszor osztották fel a szomszédos nagyhatalmak – Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom -, s ennek következményeként a közép-európai állam 123 esztendőre eltűnt a kontinens térképéről. Az ország függetlenségét csak az első világháború végén, az említett nagyhatalmak vereségének eredményeként sikerült visszaállítani. A függetlenség visszaszerzése hosszú folyamat eredménye volt, amelynek csúcspontját 1918. november 11-hez, a németek háborús vereségét megpecsételő compiégne-i fegyverszünet aláírásához kötik.

(MTI)