Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Hirdetés

A tervezett törvénymódosítások fegyelmi intézkedéseket tennének lehetővé olyan bírákkal szemben, akik politikai tevékenységet folytatnak vagy megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezésének jogszerűségét, és megváltoztatná a legfelsőbb bíróság elnöke megválasztásának procedúráját is.

A javaslat „nagyon problematikus az Európa Tanács előírásai szempontjából” és egy „teljesen új és nyílt katalógust vezetne be a fegyelmi vétségekről (…) sok esetben súlyos büntetésekkel kísérve” – írta a lengyel szenátusnak megküldött levelében Mijatovic.

„Különösen aggaszt az, hogy a törvénymódosítás célja, hogy még inkább elhallgattassa az eltérő nézeteket a kritikus bírók és ügyészek körében, és korlátozza függetlenségüket” – fogalmazott.

A jogszabályok nemcsak, hogy nem foglalkoznak a korábbi ajánlásokkal a bírák és ügyészek függetlenségére vonatkozóan, hanem úgy tűnik, hogy kibővítik a végrehajtó hatalom hatáskörét a lengyel igazságszolgáltatás felett – írta.

Az újabban kinevezett bírák legitimitását védő jogszabályt a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az után terjesztette elő, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság tavaly novemberi döntésére hivatkozva kétségbe vonta a jelenlegi országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) függetlenségét, a döntés nyomán pedig egyes bírák megkérdőjelezték a KRS által államfői kinevezésre támogatott kollégáik bírói státusát is.

A parlament alsóháza (szejm) – amelyben a PiS van többségben – előzőleg megszavazta és a szenátushoz továbbította a szóban forgó módosításokat. Amennyiben az ellenzéki többségű szenátus nem hagyja jóvá a tervezetet, a szejm egyszerű többséggel újból megszavazhatja azt.

A törvénymódosításokat élesen bírálták jogi szakértők Lengyelországban, ahol tüntetéseket is tartottak miatta. A tervek szerint szombaton csendes menetet tartanak bírák Varsóban a javaslat ellen.

Eközben pénteken véget ért a Velencei Bizottság – amely a 47 országot tömörítő ET szakértői testülete alkotmányossági kérdésekben – lengyelországi látogatása, amelyet azért tett, hogy megvizsgálja a bíróságokról szóló tervezett törvénymódosításokat. A küldöttség többek között a szenátus elnökével, parlamenti képviselőkkel, az országos igazságszolgáltatási tanács tagjaival, a legfelsőbb bíróság vezetőjével és a lengyel emberi jogi főbiztossal találkozott. A delegáció nem találkozott a kormány minisztereivel. Bár a tervek szerint a küldöttség pénteken találkozott volna az igazságügyi minisztérium tisztségviselőivel, ez elmaradt, a tárca pedig „nem hivatalosnak és informálisnak” nyilvánította a delegáció látogatását. A minisztérium szerint a látogatás azért nem számít hivatalosnak, mert a küldöttséget a szenátus elnöke, és nem a kormány vagy az államfő hívta meg.

A Velencei Bizottság a jövő héten adja ki véleményét a tervezett módosításokról, lehetővé téve, hogy a szenátorok felhasználhassák azt a jogalkotási munka során – mondta csütörtökön Tomasz Grodzki, a felsőház elnöke.