A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának értékeire épül. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével ezen értékek az EU külkapcsolati hatásköreinek kibővülése révén is tovább erősödhetnek.

A jelentés kiemeli, hogy a Szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Uniót, ami lehetővé teszi csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (European Convention of Human Rights), és feljogosítja a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságát (European Court of Human Rights) arra, hogy ezen egyezmény tiszteletben tartását ellenőrizze. Ennek értelmében a dokumentum felszólítja az EU tagállamait, hogy támogassák az Egyezményhez való csatlakozást – az emberi jogok uniós határokon belüli és kívüli védelme iránti elkötelezettségük bizonyságaképpen. A kisebbségi jogok és a tolerancia előmozdítása, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek fokozott védelme érdekében a jelentés ugyanakkor az együttműködés fokozására szólítja fel az Európa Tanácsot és az Európai Uniót.

Tőkés László EP-alelnök módosító javaslatai többek között a nők elleni erőszak és a halálbüntetés kérdését, továbbá az emberi jogok védőinek ügyét, valamint a vallás, a lelkiismeret és a véleménynyilvánítás szabadságát helyezték előtérbe. Ennek megfelelően képviselőnk határozottan elítélte a nők elleni erőszakot, és aggodalmát fejezte ki a több országban mélyen gyökerező nemi alapú megkülönböztetés és a családon belüli erőszak miatt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vidéki térségekben élő nők különösképpen kiszolgáltatott rétegnek számítanak.

Tőkés László arra is aggodalommal hívta fel a figyelmet, hogy a vallási közösségek működését és tevékenységét Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Vietnámban állami ellenőrzés alatt álló hatóságok irányítják, ami sérti vallási autonómiájukat és korlátozza tevékenységüket. Hangsúlyozta, hogy egyetlen állam sem kötelezheti a területén létező vallási csoportokat arra, hogy nyilvántartásuktól tegyék függővé szabad vallásgyakorlásukat, hiszen az emberi jogokról szóló nemzetközi jogrendszer a nyilvántartási állapottól függetlenül ismeri el a vallásszabadságot.

A módosításokról szóló, apró részletekre kiterjedő, maratoni szavazás a jelentéstervezet egyhangú elfogadásával ért véget. Ezt követően az EP plenárisa idén decemberben tart végszavazást a dokumentumról.