A migrációs válság kezelésével kapcsolatos magyar intézkedéseket és európai terveket is bírálta szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tett éves beszámolójában Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Fotók: MTI, shutterstock, archív, szerk.

Az interneten is közzétett beszámoló tanúsága szerint a főbiztos úgy véli: „messze elmarad a nemzetközi normáktól” a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott jogszabály, amelynek értelmében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején menedékkérelmet csak személyesen, a határon felállított tranzitzónákban lehet beadni, és a menedékérőknek az eljárás lezárultát ott, a helyszínen kell kivárniuk.

A jordániai illetőségű ENSZ-tisztségviselő kijelentette: Lengyelországhoz hasonlóan a magyar kormány is folytatta a civil szféra és a bírák tevékenységének aláásását, és növelte a médiára gyakorolt befolyását.

Zeid Raad al-Husszein arra is kitért, hogy szerinte „nem létezik homogén társadalom, a legkevésbé Közép-Európában, és az úgynevezett etnikai tisztaság mérgező képzete olyan időket idéz, mely sok embernek, köztük magyaroknak okozott szörnyű szenvedést”.

Beszédében a főbiztos általában is bírálta azokat a terveket, melyek szerint az Európába igyekvő menedékkérőket a kontinensen kívül létrehozandó táborokban kellene elhelyezni, és olyan külső szereplőket vonnának be a válság kezelésébe, akik vajmi keveset törődnek az emberi jogokkal. Husszein úgy véli, hogy további erőszak áldozataivá válhatnak azok, akiket a líbiai parti őrség vagy más hasonló erő ment ki a tengerből.

„Ismét hangsúlyozom, hogy mennyire fontos tartani magunkat ahhoz az elvhez, hogy senkit sem szabad olyan országba visszaküldeni, ahol kínzás vagy üldöztetés áldozataivá válhatnak, vagy életük veszélyben lenne” – mondta az emberi jogi főbiztos. Hangsúlyozta: Európában sokan „hősies erőfeszítéssel” igyekeznek segíteni és életeket menteni, ugyanakkor egyre több politikai vezető „hűvös közönnyel” viseltetik a menedékkérők sorsa iránt.

„Különösen nyugtalanít az a felháborító megközelítés, amely látszólag szándékosan igyekszik félelmet és pánikot kiváltani a közvélemény körében azáltal, hogy kiszolgáltatott embereket bűnözők megszálló hordájának állít be” – emelte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
 

Washingtont, Ankarát és Moszkvát is bírálta az ENSZ emberi jogi főbiztosa

A többi között az Egyesült Államokban, Törökországban és Oroszországban hozott intézkedéseket emelt ki s bírált szerdán elmondott éves beszámolójában az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

Zeid Raad al-Husszein szerint az Egyesült Államokban tömegével kerülhetnek fogva tartásba emberek, köztük gyerekek is Donald Trump amerikai elnök bevándorlási politikája miatt, a tömeges kitoloncolások pedig ellentétesek lehetnek a nemzetközi joggal.

Az éves beszámolóban, melynek szövege az interneten is megjelent, Husszein azt hangoztatta, hogy nagyobb kiállásra van szükség a diszkrimináció megugrásával, az antiszemitizmussal és a vallási és etnikai kisebbségek elleni erőszakkal szemben.

„Káros és idegengyűlölő visszaéléseknek ad táptalajt egész közösségek, mint a mexikóiak vagy a muszlimok becsmérlése, valamint az olyan hamis állítások, hogy a migránsok az amerikai állampolgároknál több bűncselekményt követnek” – szögezte le Husszein.

A jordániai illetékességű ENSZ-tisztségviselő aggasztónak nevezte, hogy Donald Trump hat, muszlim többségű országból ismét megtiltotta a beutazást az Egyesült Államokba, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy megnőtt azoknak a száma, akiket azonnali kiutasítás fenyeget, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideje élnek az országban, és milyen családi szálak kötik őket az Egyesült Államokhoz. A kiutasítások felgyorsítása a főbiztos szerint tömeges deportálásokhoz vezethet, és ha a jogbiztonság nem érvényesül, megsérül az egyedi elbírálás elve, akkor jogellenesen toloncolhatnak ki embereket olyan helyre, ahol nincsenek biztonságban.

„Különösen nyugtalanít az, hogy ezek az intézkedések milyen hatással lehetnek a gyerekekre, akiknek fogva tartással vagy családjuk szétszakításával kell szembenézniük” – húzta alá Zeid Raad al-Husszein.

Emellett kijelentette és elítélte, hogy az amerikai elnök újságírókat és bírókat próbál megfenyegetni vagy lejáratni.

A főbiztos bírálta Törökországot is. Elismerte ugyan, hogy a török hatóságok több szempontból is súlyos kihívásokkal néznek szembe, terrortámadások sora érte a közelmúltban az országot, de hozzátette, aggasztja, hogy „a rendkívüli állapot révén hozott intézkedések látszólag nem a terrorizmust, hanem a kormány bírálóit veszik célba”. Szerinte tízezrek, köztük demokratikusan választott képviselők elbocsátása, felfüggesztése, őrizetbe vétele, letartóztatása és perbe fogása súlyos aggályokat vet fel a jogbiztonsággal kapcsolatban.

„Az április alkotmánymódosító népszavazás hitelessége miatt létfontosságú, hogy érvényre juthasson a megfélemlítéstől mentes, nyílt vita” – húzta alá.

Zeid Raad al-Husszein szerint Törökország délkeleti részén „mélyen felkavaró” az emberi jogok helyzete, százával halnak meg emberek, ami arra utal, hogy az állami erőszakszervezetek aránytalanul torolnak meg erőszakos támadásokat.

Oroszországgal kapcsolatban a főbiztos a szélsőséges tevékenységek elleni új törvényt emelte ki, mert szerinte aggodalomra ad okot, hogy a törvény homályosan fogalmaz a szélsőséges tevékenységek meghatározásánál, így önkényesen alkalmazható a véleménynyilvánítási szabadság, a vallásszabadság és a politikai ellenzék korlátozására. Emellett bírálta, hogy az orosz törvényhozás kivette a bűncselekmények közül a családon belüli erőszakot. Ismét sürgette annak a törvénynek a visszavonását is, amely előírja, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek külföldi ügynökként nyilvántartásba vetessék magukat.

Beszámolója végén Zeid Raad al-Husszein arra mutat rá, hogy 2017 fordulópont lehet, mert előfordulhat, hogy újabb borzalmas terrortámadások további szigorú, az emberi jogok potenciális sérelmével járó biztonsági intézkedésekhez vezetnek, és a populisták learatják a mesterségesen felszított félelem és kiábrándultság hasznát. A főbiztos szerint ugyanakkor ha elég ember döbben rá, hogy mi forog kockán, akkor meg lehet állítani azokat az erőket, melyek a jogokon alapuló egész rendszert támadják, és szétszakíthatják a létező nemzetközi és regionális intézményeket.

MTI