Sok hazatérőt törvényellenesen őrizetbe vettek, más visszatoloncoltak pedig lakóhelyük megváltoztatására vagy bujdosásra kényszerültek a tálibok megtorlásától tartva – olvasható a jelentésben, amelyben példaként a szexuális kisebbségek tagjait emelik ki, mint veszélyeztetetteket. Idézik továbbá egy olyan volt állami tisztségviselő vallomását, aki a tálibok hatalomra kerülése előtt volt aktív. Ő azt mondta, hogy hazatérése után a tálibok őrizetbe vették és nagyon megkínozták.

Hirdetés

Kabul tagadja a jelentésben foglaltakat, és azt közölte, hogy a hazatérőket igyekeznek mihamarabb új személyazonosító papírokkal ellátni, szállást biztosítani számukra és más egyéb módon is törekszenek életük megkönnyítésére, júniusban pedig maga a miniszterelnök, Mohammed Haszan Ahund ígért bántatlanságot a hazatérőknek. Eközben a tálibok felszólították az ENSZ-t, hogy hasson oda Pakisztánban és Iránban az erőszakos kitoloncolások leállítása érdekében, maga pedig támogassa a menekülteket.

Pakisztán és Irán régóta ki akarja toloncolni azt a több millió afgánt, aki az utóbbi évtizedekben hozzá menekült, és illegálisan él ott. Az ENSZ június elején közzétett összesítése szerint 2023 végétől Pakisztánt több mint egymillió, Iránt pedig több mint kétmillió afgán kényszerült elhagyni, a hazatérők több mint fele pedig kiskorú.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hangsúlyozta: senkit nem szabad visszaküldeni a hazájába, ha ott üldöztetés vár rá. Afganisztán esetében ez különösen érvényes a nőkre, akikkel kapcsolatban a tálibok számos hátrányosan megkülönböztető törvényt hoztak – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkünk