Az uniós parlament közleménye szerint a politikai reklámok átláthatóságáról és céljairól szóló, 470 igen szavazattal, 50 ellenében és 105 tartózkodással elfogadott jogszabály a beavatkozással szemben ellenállóbbá kívánja tenni a választási és népszavazási kampányokat. Szabályozni fogja a politikai hirdetéseket, különösen az online hirdetéseket, ugyanakkor keretet biztosít a politikai szereplők számára, hogy könnyebben hirdethessenek az EU egész területén.

Hirdetés

Az új szabály értelmében a politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell majd tüntetni. Az állampolgárok, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy ki fizeti és mennyibe került a hirdetés, illetve melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat nyilvános online adattárban fogják tárolni.

Az európai demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás korlátozása érdekében a választásokat vagy népszavazásokat megelőző három hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni. Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehet majd a személyekről gyűjtött személyes adatokat használni, ha ehhez kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták a felhasználók. A személyes adatok különleges kategóriái, például az etnikai hovatartozás, vallás, a szexuális irányultság vagy kiskorúak adatai nem használhatók fel.

Korábban írtuk

A szabály csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik. Nem érinti a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat. Nem vonatkozik továbbá a személyes nézetekre, politikai véleményekre, illetve a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációra.

A jogszabályt még az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. A kihirdetésétől számított 18 hónap elteltével lép érvénybe, de a határokon átívelő politikai reklámok megkülönböztetésmentes nyújtására vonatkozó fogalommeghatározásokat és intézkedéseket már a kihirdetést követő húsz nappal alkalmazni kell – tájékoztatott az EP.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a jogszabály hatálybalépésével Brüsszel cenzúrázási lehetőséget kapna a tagállamok választási kampánya során és befolyásolhatná végkimenetelüket.

„A brüsszeli jogszabály egyértelműen korlátozza a tagállamok szuverenitását” – fogalmazott.

Azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy tagállami hatásköröket sértve brüsszeli szabályokat dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy egy politikai kampányban miről lehet beszélni – mondta. Szavai szerint felháborító a véleménynyilvánítás ilyen módú korlátozása.

„Kiállunk a szabadságunkat ért támadásokkal szemben! Nem engedünk Brüsszel lopakodó hatáskörbővítési törekvéseinek” – fogalmazott.

Az EP-képvelő a jogszabály kapcsán kiemelte: magyar részről súlyos aggályok merülnek fel, hiszen az nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Minden kétséget kizáróan politikai jellegű beavatkozás a tagállami választási szabályok befolyásolása érdekében – mondta Tóth Edina, majd hozzátette: elfogadhatatlan, hiszen az sérti a tagállamok választási rendszereit.

„Szomorú, hogy a véleménynyilvánítás élharcosai sértik meg elsőként a szólásszabadságot, akik éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a nekik nem tetsző véleményeket cenzúrázzák. Mi ez, ha nem a demokratikus értékek elnyomása” – fogalmazott a fideszes politikus.

Itt az idő véget vetni a politikai és ideológiai nyomásgyakorlásnak, és nem szabad megengedni, hogy az uniós intézményeknek hatásköre legyen a Brüsszelt kritizáló vélemények felett – zárta gondolatait Tóth Edina.