Az EU a csatlakozási tárgyalások újabb fejezetcsoportját nyitotta meg Albániával

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-Albánia kormányközi konferencia ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország elnöki félévének egyik fő célkitűzése volt a bővítés előmozdítása, ami azért is különösen fontos hazánk számára, mert a Nyugat-Balkán szomszédságában egyértelmű ezen régió stabilitásának, békéjének és fejlődésének jelentősége.

Aláhúzta, hogy a térség országai átlagosan immár több mint tizenöt éve várakoznak a tagságra. „Ez egy elfogadhatatlanul hosszú idő, tiszteletlenség is ezekkel az országokkal és nemzetekkel szemben. Ezért azt a célt tűztük ki magunk elé hat hónappal ezelőtt, hogy rángassuk ki a sárból a nyugat-balkáni irányú bővítés szekerét” – mondta.

„Ugyanis ha tizenöt év után nem történik érdemi előrelépés a bővítésben, akkor az nemcsak a bővítési politikának, hanem az egész Európai Uniónak a hitelességét teheti kockára” – folytatta.

„Sokszor hallottuk ez alatt a tizenöt év alatt, hogy ez egy érdemalapú folyamat, s bár sokszor azt láttuk, hogy az érdemek megvoltak, a folyamat valahogy mégsem akart alakulni. Sokszor inkább úgy éreztük, hogy egyesek a folyamat lassítására játszanak” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Albánia tizenöt éve, 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmét, 2014-ben vált tagjelöltté, majd 2022-ben formálisan megindultak a tárgyalások, de az érdemi folyamat kezdetére 2024-ig, a magyar elnökségig kellett várni.

„Most két hónap alatt két kormányközi konferenciát is tartottunk. Két hónap alatt két fejezetcsoportot is megnyitottunk a tárgyalásokra. Ez példátlan előrehaladás, két hónap alatt több minden történt, mint az azt megelőző tizenöt esztendőben” – hangsúlyozta.

Ezt követően pedig Albánia kiváló teljesítményére tekintettel jó döntésnek nevezte a külkapcsolatokról és a biztonságpolitikáról szóló hatodik tárgyalási fejezetcsoport megnyitását. Albánia felkészültsége e téren szavai szerint nem lehet kérdéses, mivel az ország megbízható NATO-szövetséges, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elismerésre méltó munkát végzett.

„Ez nagy siker. Albánia nagy sikere, a magyar elnökség nagy sikere és az Európai Unió nagy sikere is” – fűzte hozzá.

„És hogy mekkora jelentősége van egy fejezetcsoport nyitásának, azt talán onnan érthetjük meg, hogy legutóbb – most Albániát nem számítva – három éve volt utoljára fejezetnyitás egy tagjelölt országgal” – jegyezte meg.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az EU-nak ma frissességre, új energiákra, lendületre van szüksége, ezt pedig leginkább a Nyugat-Balkántól kaphatja meg, így a közösségnek legalább akkora érdeke fűződik a régió államainak csatlakozásához, mint fordítva.

Arra is kitért, hogy Magyarország tapasztalatai egyértelműek azt illetően, hogy az albán gazdaság óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek folyamán. „Mindazon magyar vállalatok, amelyek piacvezető pozícióba kerültek Albániában, hosszan tudnának mesélni” – fogalmazott.

Végül kiemelte, hogy hazánk még jól emlékszik arra, hogy milyen bonyolult folyamat az EU-csatlakozás, ezért a magyar és az albán kormány nemrég megállapodást írt alá arról, hogy ötven albán köztisztviselő képzésben fog részesülni a Magyar Diplomáciai Akadémián.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva reagált észt kollégája azon nyilatkozára, amely szerint az az érzése, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter „egy másik csapatban játszik”.

„A miniszter úrnak teljes egészében igaza van. Mi más csapatban játszunk, ő a háborúpárti csapatban, én meg a békepárti csapatban, tehát jól látja a helyzetet” – mondta.