Az EU-bővítés értéke a béke, a stabilitás, a biztonság és a jólét szavatolása
Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján kedden.
A politikus szerint a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
Úgy vélte, három ország, Ukrajna, Grúzia és Moldova megmutatta az uniónak, hogy a bővítés kérdését vegye sokkal komolyabban, mint azt az előző mandátum idején tette. Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért – emlékeztetett.
Várhelyi Olivér hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintetik.
„Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is. Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulna a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.
Elmondta, hogy az Európai Unió az integráció elősegítésére már 2020-ban létrehozta a Nyugat-Balkán gazdasági és beruházási tervét. Ez egy olyan terv, amely a teljes Nyugat-Balkán GDP-jének nagyjából egyharmadát – mintegy 30 milliárd eurót – mozgósítja – közölte. A terv segíteni akar az érintett országoknak a gazdasági fejlődés felgyorsításában, növekedést és munkahelyet teremt, segít megfelelni a bővítés összes követelményének, a partnereket pedig korábban hozzájuttatja a tagság előnyeihez – emelte ki.
„Tehát nemcsak azt akarjuk, hogy az érintett országok előre lépjenek, hanem azt is, hogy megtörténjen a bővítés” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar uniós biztos végezetül kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.
