Világszerte elítélik a mianmari puccsot
Európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és „az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek” szabadon bocsátására szólított fel.
„A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet” – fogalmazott.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát.
Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette: a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar – tette hozzá Borrell.
A mianmari hadsereg február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át.
Az ENSZ is elítélte a hadsereg akcióját
A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel hétfőn Mianmarban a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), az ENSZ főtitkára pedig élesen elítélte a hadsereg fellépését.
Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről.
A mianmari hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett hétfőn azután, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament.
Hírügynökségek helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölték, hogy a fővárosban nem működnek a telefonvonalak, és jóllehet korábban az őrizetbe vettek családtagjai a közösségi médiában erősítették meg az őrizetbevételek hírét, azóta vélhetően blokkolták az internetet is. Szemtanúk szerint több városban megerősítették a katonai jelenlétet.
A Nemzeti Liga a Demokráciáért a világhálón hozta nyilvánosságra őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát. Ebben az szerepelt, hogy az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született az írás, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúrát bevezetni az országban.
António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra – írta a világszervezet vezetője.
Az Egyesült Államok mélységes aggodalommal és riadalommal értesült a Mianmarban történtekről – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a mianmari népnek a november 8-án tartott demokratikus választásokon született akaratát. Az Egyesült Államok kiáll a helyieknek a demokrácia, a szabadság, a béke és a haladás megteremtése iránti törekvése mellett – hangoztatta Blinken.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnököt értesítették a mianmari politikai vezetők őrizetbevételéről.
Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint az Egyesült Államok ellenez a legutóbbi mianmari parlamenti választások eredményeinek, akárcsak a mianmari demokratikus átmenetnek a megváltoztatására irányuló bármilyen kísérletét. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépésekeiken.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter azt mondta, hogy országa régóta támogatója Mianmarnak és az ottani demokratikus átmenetnek. Ezért arra szólítják fel a mianmari hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a vitás kérdéseket törvényes mechanizmusokon keresztül oldják meg, engedjék szabadon az összes polgári vezetőt, valamint a jogellenesen fogva tartott személyeket.
A szingapúri külügyminisztérium minden felet visszafogottságra szólított fel, ezzel egy időben pedig a pozitív és békés eredmények elérésére.
Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni – jelentette ki Kato Kacunobu japán kormányszóvivő. Hozzátette, hogy a tokiói kormány figyelmeztetést adott ki a térségben tartózkodó állampolgárainak, hogy legyenek óvatosak, ha esetleg összeütközések robbannának ki a délkelet-ázsiai országban.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn közzétett nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta a Mianmarban őrizetbe emberek biztonságával kapcsolatban. A szervezet ázsiai részlegének igazgatóhelyettese, Phil Robertson úgy vélekedett, a hadsereg fellépése azt tanúsítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak.
Peking a politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette
A politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján a mianmari puccs hírére reagálva.
Vang Ven-pin külügyi szóvivő elmondta: Kína azt reméli, hogy a mianmari felek az alkotmányos és jogi kereteknek megfelelően kezelik az ellentéteiket, és fenntartják a politikai és társadalmi stabilitást. Hozzátette: Peking igyekszik további információkat gyűjteni a Mianmarban kialakult helyzetről.
A Peking szócsövének tartott Global Times című lap hétfőn egy kínai szakértőt idézve rámutatott: Kína mindvégig jó kapcsolatot ápolt a mianmari kormánnyal és a katonasággal egyaránt, így azt reméli, hogy a két fél tárgyalások útján kompromisszumot tud kötni egymással a béke és stabilitás érdekében. A kínai szakértő szerint a mianmari hadsereg akciója értelmezhető az ország „működésképtelen hatalmi struktúrájának helyreigazításaként”. A szakértő továbbá úgy vélekedett, a kialakult helyzet alkalmat biztosíthat a Joe Biden új amerikai elnök vezette kormányzatnak arra, hogy helyreállítsa a kapcsolatait Mianmarral, és a délkelet-ázsiai országot felhasználva nyomást gyakoroljon Kínára. Hozzátette mindazonáltal: Mianmar nem vevő a nagyhatalmak beavatkozására.
