Az EU fizesse ki a határvédelmi költségek felét!

Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. Így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét – mondta, kérdésre pedig jelezte, ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe.

„Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig – amit a magyar adófizetők finanszíroztak – Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani – fogalmazott -, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik.

Beszámolt arról is, hogy a bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért 1 milliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróban részesül. Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését – mondta.

Lázár János közölte azt is: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továbbá a származási országba visszaküldés és a bevándorlás okainak megszüntetése. Felidézte, hogy a magyar kormány már két éve hot spotok felállítását javasolta.

Líbiában napirenden van a táborépítés kérdése, ott várakozásra, az eljárások betartására kényszerítenék a migránsokat – tette hozzá.

Megerősítette azt is, hogy a kormány március 7-ig meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely szeptember 7-én járt volna le.

Kifejtette, hogy augusztus 30-ig 773-an lépték át illegálisan a magyar határt, a kerítés hiányában a számok hasonlíthatnának a két évvel ezelőttiekhez is.

A tárcavezető arról is beszélt: Lengyelországgal szemben „hadjáratok indított” és kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság (EB) és Németország. Magyarország támogatásáról biztosítja a lengyel népet és kormányt – szögezte le, hozzátéve, olyan dolgokat kérnek számon az országon, amelyek máshol gyakorlatként működnek. Elfogadhatatlan, hogy az EB politikai akciókat indítana ellene, Németország pedig megpróbálja sarokba szorítani – emelte ki.

A kvótaperrel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: ha az Európai Bíróság jövő héten várható döntése után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül, hiszen a jelenlegi per még csak arról szól, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem.

MTI