Az EU-intézmények vezetőinek kiválasztása áll az uniós csúcs középpontjában
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel, valamint tárgyalnak a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendről, Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a biztonságról és védelemről, illetve a versenyképességről.A kétnaposra tervezett találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt le kívánják zárni a június 17-i nem hivatalos munkavacsorán elkezdett, a legfőbb európai uniós intézmények vezetőinek kiválasztásáról szóló megbeszélésüket. Várhatóan megválasztják az Európai Tanács elnökét, javaslatot tesznek az Európai Bizottság elnökévé jelölt személyre, valamint kinevezik az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Korábbi közlések szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós vezetők várhatóan elfogadják a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet, mely meghatározza, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen. A stratégiai menetrend három pilléren alapszik: a szabad és demokratikus Európa, az erős és biztonságos Európa, valamint a virágzó és versenyképes Európa.
A vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további támogatásokról, különösen a katonai támogatásról. Megvitatják a lőszerekkel és rakétákkal kapcsolatos tagállami kezdeményezéseket, valamint az Európai Békekeret keretében nyújtható támogatást.
A tervek szerint megbeszélést folytatnak Oroszország befagyasztott vagyoneszközeinek felhasználásáról Ukrajna támogatására, beleértve az újjáépítést is. A csatlakozási tárgyalások keddi megkezdését követően Ukrajna uniós tagság felé vezető útjával is foglalkoznak.
Az ülésen elnöklő Charles Michel meghívólevele szerint az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak a közel-keleti fejleményekről. Áttekintik a regionális helyzetet – különös tekintettel a főként palesztinok lakta Ciszjordániára és Libanonra -, valamint a gázai humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit. Zárónyilatkozatukban várhatóan azonnali és fenntartható tűzszünetet sürgetnek majd, valamint a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítanak fel.
Folytatják a megbeszéléseket arról, hogy miként lehetne növelni az EU általános védelmi készültségét és képességét, valamint, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU védelmi technológiai és ipari bázisát.
A tagállamok vezetői továbbá megbeszélést fognak tartani a migráció kérdéséről, a georgiai helyzetről, különös tekintettel a külföldi ügynökökről szóló törvényre, valamint meg fogják vitatni a Moldovának abból a célból nyújtott támogatás folytatását, hogy kezelni tudja az ukrajnai háború következtében előtte álló kihívásokat.
A tanácskozást megelőzően Brüsszelben beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezt követően biztonsági paktumot is aláírt az Európai Unióval. A paktum megerősíti a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Elmélyíti a meglévő uniós kezdeményezéseket, köztük az ukrán katonák kiképzésével kapcsolatban, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.
