A brit külügyminiszter szerint van remény a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről elért megállapodás elfogadtatására a londoni parlamentben, ha az Európai Unió megadja a brit kormány által kért biztosítékokat. Jeremy Hunt a BBC brit közszolgálati rádió pénteki hírmagazinjának nyilatkozva alig burkoltan bírálta az amerikai elnököt a szíriai és afganisztáni csapatkivonási tervek miatt.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Hunt szerint a novemberre elkészült 585 oldalas Brexit-megállapodás egyetlen elemével, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott – a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora által súlyosan kifogásolt – mechanizmussal van gond. Hunt szerint azonban ez is megoldható, annál is inkább, mivel az EU elfogadta, hogy e mechanizmust csak átmeneti jelleggel lehet alkalmazni. „Most arra lenne szükség, hogy (az EU) pontosan körülírja, mit ért átmeneti jellegen” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

A novemberben elért Brexit-megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May miniszterelnök elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

E tartalékmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-táborral együtt a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

A megállapodás törvénybe iktatásához a DUP megnyerése is elengedhetetlen, mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és csak az észak-írországi párt tízfős alsóházi frakciójának külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait.

A fő kifogás az, hogy a tartalékmechanizmus nem tartalmaz időkorlátot, és emiatt az egyezmény bírálói attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre, akár állandó jelleggel „beleragadhat” egy közös vámjogi rendszerbe az EU-val.

Jeremy Hunt a BBC pénteki műsorában azonban kijelentette: ha az Európai Unió pontos meghatározását adja annak, hogy mit jelent a pótmechanizmus általa is elfogadott átmeneti alkalmazhatósága, azzal a londoni parlament már kiegyezne. A brit külügyminiszter szerint ebben az esetben minden remény meglenne arra, hogy az alsóház elfogadja a Brexit-feltételekről szóló megállapodást, különösen akkor, ha a képviselők „elmerengenek” azon, hogy milyen „kataklizmával” járna a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Donald Trump amerikai elnök kijelentéséről, miszerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen vívott háború győzedelmes véget ért, és így ki lehet vonni az amerikai katonákat Szíriából és Afganisztánból, Jeremy Hunt úgy fogalmazott: Trump elnök „különös jellemzője”, hogy a világban zajló eseményekről „nagyon feketén-fehéren tud beszélni”. 

Hunt szerint a brit kormány álláspontja az, hogy jóllehet az Iszlám Állam elleni háborúban óriási eredményeket sikerült elérni, de ennek a háborúnak még nincs vége, mivel bár az Iszlám Állam az általa korábban ellenőrzött térségekből csaknem teljesen kiszorult, vannak még területei, és továbbra is veszélyt jelent.