Az EU sokat profitálhat a Közép-Ázsiával folytatott együttműködésből

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-Kazahsztán Együttműködési Tanács általa elnökölt ülésén először is aláhúzta, hogy miközben napjainkban már senki nem vonja kétségbe Közép-Ázsia jelentőségét, a magyar kormányzat annak idején, tizennégy évvel ezelőtt számos kritikát kapott amiatt, hogy erős, stratégiai kapcsolatokat kezdett kiépíteni a régióval.

„Örülök, hogy barátaink akkori álláspontjával ellentétben ma már mindenki elismeri ennek a térségnek a jelentőségét” – mondta.

Szavai szerint ez különösen azért fontos, mert az emberiség ma a veszélyek korában él, súlyos geopolitikai és világgazdasági kihívások közepette.

Hangsúlyozta, hogy Közép-Ázsia felértékelődött az újabb kereskedelmi útvonalak, az energiabiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában is.

„Hiszem, hogy a frissességet, az új energiákat, az új lendületet, amire az Európai Uniónak szüksége van, el lehet nyerni az önök régiójából” – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy a világ hatalmas változásokon megy keresztül a politika, a biztonság és az energia területén is.

Rámutatott, hogy továbbra is rohamléptékkel nő a globális energiaigény, tekintettel a fűtési és hűtési rendszerek egyre intenzívebb működtetésére, a közlekedés elektromos átállására, ezt a megnövekedett keresletet pedig biztonságos, fenntartható, környezetbarát módon kizárólag nukleáris energia révén lehet kielégíteni.

Emlékeztetett, hogy Kazahsztánban nemrégiben népszavazást tartottak a nukleáris energia békés célú felhasználásáról, lehetővé téve atomerőmű építését az országban, ami új utakat nyithat meg az EU-val való energetikai együttműködésben is.

„Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező időszaknak a fokozott összeköttetésről kell szólnia, ami mellett határozottan érvelünk. Hiszem, hogy az EU és Közép-Ázsia közötti együttműködés hozzájárulhat ehhez a célhoz” – szögezte le.

A miniszter korábbi sajtótájékoztatóján is kiemelte a térség fokozódó jelentőségét, és arra is kitért arra is, hogy Magyarország már régóta építi a kapcsolatait a közép-ázsiai országokkal.

„Emlékszem rá, mikor 2010-es évek elején a kormányunk elkezdte építeni a kapcsolatait a közép-ázsiai térséggel, akkor voltak, akik kinevettek minket, nevetségesnek tartották ezt a tervünket, voltak, akik hevesen bíráltak minket politikai okokból. Mára ugyanezek a személyek, vagy ezek utódai egymásnak adják a kilincset a közép-ázsiai térségben, próbálván szoros együttműködést felépíteni” – jelentette ki.

„Nem érzünk emiatt elégtételt, csak mondom, hogy mi egy tíz-tizenkét évvel korábban ébredtünk, mint azok, akik most kezdik felfedezni Közép-Ázsia jelentőségét, úgyhogy miniszterelnök úrnak az a mondása, hogy a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz, az itt is helytálló” – tette hozzá.

Illetve rámutatott, hogy Kazahsztán a világ második legnagyobb uránvagyonával rendelkezik, a legnagyobb uránkitermelő a világon, és most, amikor az ipari teljesítmény növekedése, a közlekedés elektromos alapokra történő átállítása, a hűtési-fűtési rendszerek egyre nagyobb használata miatt villamosenergiára egyre nagyobb szükség van, akkor fel kell tenni józan módon azt a kérdést, hogy hogyan lehet ezt a drámai módon növekedő villamosenergia-igényt a világban kielégíteni biztosan, megfizethető módon, úgy, hogy a környezetet sem tesszük tönkre, akkor a válasz világos, hogy nukleáris energiával lehet mindez.

„Ezért az Európai Uniónak szüksége van mindazon nemzetközi együttműködésekre, amelyek a nukleáris energia békés célú felhasználásának jelentőségét húzzák alá” – összegzett.