Az EU szankciókat mérlegel Törökországgal szemben
Törökországgal szembeni lehetséges intézkedéseket vitattak meg szerdán uniós tagállamok a Ciprus közelében végzett, az EU által jogellenesnek tartott török próbafúrások miatt – jelentették hírügynökségek uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva.
E források szerint a 28 uniós tagállam képviselői szerdán Brüsszelben egy sor lehetséges intézkedést vitattak meg. Ezek között szerepel egyes, Ankarával fenntartott diplomáciai csatornák befagyasztása, uniós források megnyirbálása, vagy akár magánszemélyek vagy gazdasági ágazatok szankcionálása. A kérdésre az uniós külügyminiszterek visszatérhetnek hétfői találkozójukon – közölte a dpa német hírügynökséggel egy neve elhallgatását kérő uniós forrás.
„Az nem fog segíteni, ha az Európai Uniós tesz egy lépést ellenünk. Az vissza fog ütni” – mondta újságíróknak Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Ankarában. Törökország „szuverén joga”, hogy kutatásokat végezzen – mondta. „Ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartania” – tette hozzá.
A török tárcavezető ugyanakkor jelezte: Ankara nyitott arra, hogy párbeszéden és konstruktív megközelítésen keresztül rendezzék az ügyet, javasolva egy nemzetközi bizottság létrehozását a ciprusi energiakészletekben való részesedés kérdésének eldöntésére.
Törökország szerint ugyanis az EU elfogult az ügyben. Cavusoglu tárcája szerdai közleményében úgy vélekedett: az EU nem képes ellátni a pártatlan közvetítő szerepét a két részre szakadt Ciprus helyzetének megoldását célzó folyamatban.
Törökország első, Fatih nevű fúróhajója május eleje óta végez próbafúrásokat Ciprus nyugati partjainál. A második, Yavuz elnevezésű fúróhajóját június második felében annak ellenére indította el Ciprus irányába, hogy az unió tagországainak vezetői előzőleg válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. A török külügyminisztérium szerdán jelezte: a Yavuz, amely hétfő óta a Ciprustól északkeletre található tengeri területen tartózkodik, a török ciprióták nevében fellépve szintén próbafúrásokat végez majd a Famagustai-öbölben.
Ankara és a nemzetközileg elismert ciprusi kormány többször egymásnak feszült már a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők ügyében, miután a kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság igényt tart a Ciprus környéki vizek alatt található energiahordozók egy részére, a nicosiai kormány azonban nem hajlandó tárgyalni vele erről.
A Ciprusi Köztársaság, amelyet Ankara hivatalosan nem ismer el, 2004 óta EU-tagállam.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre.
Szakértők feltételezései szerint körülbelül 227 milliárd köbméter földgázkészlet található a tengerfenék alatt Ciprus partjainál.
