Az EU vezetői új növekedési tervet ajánlottak a nyugat-balkáni országoknak
Az Európai Bizottság elnöke a közös piac egy részének megnyitásával új növekedési tervet ajánlott a nyugat-balkáni országoknak az úgynevezett Berlini folyamat hétfőn Tiranában megrendezett csúcstalálkozóján, ugyanakkor reformok végrehajtását is sürgette.„Szeretnénk hozzáférést biztosítani a nyugat-balkáni vállalatoknak az egységes európai piachoz, de ehhez reformokra van szükség” – hangoztatta Ursula Von der Leyen az ülésen. Kitért arra, hogy javasolt a hat nyugat-balkáni országnak – Albániának, Boszniának, Koszovónak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és Szerbiának egy 6 milliárd euró értékű támogatási csomagot. „Ez egy hatmilliárd eurós csomag: kétmilliárd támogatás és négymilliárd hitel formájában, amelyre javaslatot tettem a hosszú távú költségvetés félidős felülvizsgálata során az EU-nak” – mondta, de figyelmeztetett, hogy ennek előfeltétele bizonyos reformok végrehajtása. „Azok, akik hajlandók reformokat végrehajtani, pénzeszközöket kapnak és uniós beruházásokat” – jelezte.
Hangsúlyozta, hogy ezt ösztönzésnek gondolja azok számára, akik „valóban előre akarnak lépni, és akik javítani szeretnének a gazdaságukon”. Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett az unió 2020-ban elfogadott, 30 milliárd eurós beruházási és fejlesztési tervére, amelyből eddig már 16 milliárd eurót mozgósítottak a régióban történő beruházásokra.
„Valóban ki kell aknáznunk a Nyugat-Balkánban rejlő lehetőségeket, és közelebb kell juttatnunk az európai egységes piachoz” – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: a hat országnak mélyen gyökerező reformokat kell végrehajtania az üzleti és a szabályozási környezet javítása érdekében, hogy ezáltal hozzáférést biztosítanak egymás piacaihoz.
Olaf Scholz német kancellár beszédében felszólította Szerbiát és Koszovót, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, hangsúlyozva, hogy „sürgető szükség van az együttműködésre, és túl kell lépni a régóta húzódó konfliktusokon”. A német vezető ismételten sürgette a hat nyugat-balkáni ország mielőbbi felvételét az Európai Unióba.
Ursula von der Leyen is úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó „a bővítés iránti elkötelezettség erős üzenetét közvetítette”.
Edi Rama albán miniszterelnök az ülés megnyitóján mondott beszédében kijelentette, hogy célszerűbb volna a Nyugat-Balkán országainak „megfigyelői státuszt” biztosítani az EU-ban, és kérte, vizsgálják felül az EU csatlakozási elvét, amelyben csak végső határidők szerepelnek. Szavai szerint a megfigyelői státusz bizonyos privilégiumokat is jelentene, de természetesen szavazati jog nélkül. Ez „nagy mértékben előnyös lenne a folyamatban részt vevő minden fél számára, és megerősítené az egységet a demokratikus Európán belül” – emelte ki a kormányfő.
