Az Európai Bizottság kártérítést követel AstraZeneca gyógyszercégtől
Az Európai Bizottság több millió euró összegű kártérítést megállapítását várja a belga bíróságtól az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagot gyártó brit-svéd érdekeltségű gyógyszervállalattal szemben, amennyiben a cég nem teljesíti az EU-val kötött szerződésekben foglaltakat, és nem szállítja a szükséges mennyiségű vakcinákat az uniós tagállamokba – közölték a brüsszeli testületet képviselő ügyvédek.
Az ügyben szerdán lefolytatott első tárgyaláson a bizottság jogászai felkérték a bíróságot, hogy kötelezze a gyógyszervállalatot a hiányzó adagok leszállításra. Abban az esetben, ha ez nem történik meg az EU végrehajtó testülete minden kézbesítetlen dózis vakcina után 10 euró bírságot követel – erről a testület szóvivője Stefan de Keersmaker számolt be a sajtónak. Gyártási kapacitásbeli nehézségek miatt a vállalat csak 30 millió adag oltóanyagot szállított a tagországokba az első negyedévben, az ígért 120 millió dózis helyett.
„A bizottság ezen kívül azt szorgalmazza, hogy az AstraZeneca napi 10 millió euró bírságot fizessen a bíróság által megállapított szerződésszegések miatt, egészen addig, míg teljesíti mindazt, amire a szerződés kötelezi” – tette hozzá a szóvivő.
A bizottság jogi képviselet ellátó ügyvédek szerint az oltóanyaggyártó vállalat mintegy 50 millió adag vakcinát szállított az unión kívüli országba, miközben azokat az uniós tagállamokba kellett volna eljuttatnia. Ezenkívül azzal vádolják az AstraZenecát, hogy az oxfordi üzemében gyártott adagokat Nagy-Brittania számára tartja fenn.
A gyógyszercéget képviselő ügyvéd, Hakim Bularba, azzal érvelt a bíróságon, hogy a bizottság megpróbálja megváltoztatni a szerződés feltételeit, mivel eredetileg a szállítási ütemterv puszta becsléseken alapult, ezért az AstraZeneca így nem felelős a bekövetkezett kézbesítési késésekért.
A bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Az első eljárás elindítása azért szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.
