Didier Reynders az Európai Parlament plenáris ülésén, az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről tartott vitában kijelentette: a jelentés fontos eszköz az Európai Unió kezében, a legfontosabb közös célok megvalósításához járul hozzá.

Hirdetés

Véleménye szerint a jelentésnek tényleges hatása van, ugyanis előmozdítja a tagállamok reformjait, és párbeszédet biztosít a tagállamok és az uniós intézmények között. Emellett a jelentés országspecifikus ajánlásai fontos információkkal szolgálnak az egyes országok valós helyzetéről – mondta.

A biztos közölte, hogy az idei jelentést a testület júliusban teszi közzé, és különleges ajánlásokat is megfogalmaz majd minden tagállam számára. Megvizsgálja a jogállamiság jelenlegi helyzetét az egyes tagállamokban, bemutatja, hogy a tavalyi ajánlások milyen mértékben valósultak meg, illetve azt, hogy mutatkozik-e javulás ezen a téren.

Reynders elmondta: az Európai Bizottság nemrégiben írásban fordult Magyarországhoz, amelyben az újságírók biztonságának szavatolására vonatkozó javaslatok szerepeltek, valamint az emberi jogi aktivisták védelmét kérte a testület. Magyarország válaszát csütörtöktől elemzik – tájékoztatott.

Az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek megsértik az európai jogot, és nem riad vissza akár napi szintű pénzbírságok kiszabásától sem – tette hozzá az uniós biztos.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vitában kijelentette: az európai baloldal évek óta a jogállamiság fogalmát használva folytat politikai rágalomhadjáratot Magyarország és Lengyelország ellen. Ennek egyik legfőbb eszköze az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése – húzta alá.

A jelentés a tagállamok pártatlan értékelésére lenne hivatott, de a valóságban „durva kettős mércét alkalmaz” – mondta. A jelentésben foglaltak nem tényeken alapulnak, hanem álcivil szervezetek elfogult véleményein, amelyek a politikai nyomásgyakorlást szolgálják – jelentette ki.

A magyar képviselő hangsúlyozta: az uniós testület valójában a saját ideológiai elvárásait kéri számon a demokratikusan megválasztott kormányokon. Az Európai Parlament pedig támogatja ezt és szankciókat követel, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra akár a migrációval, vagy épp a gyermekvédelemmel kapcsolatban – hívta fel a figyelmet.

„A magyar emberek egy hónappal ezelőtt világosan kimondták: nem kérnek Brüsszel ideológiai kioktatásából. Ideje lenne észrevenni, hogy az ilyen, politikailag elfogult jelentések nem szolgálják Európa érdekét, hanem rombolják az európai együttműködést” – tette hozzá Gál Kinga.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Magyarországon a jogállamiság lebontásának végső célja az Európai Unió adófizetői pénzének ellopása. Véleménye szerint cél továbbá a közpénzek ellopása is és a magánvagyonok felhalmozása, a független sajtó korlátozása, az alkotmánybíróság és az ügyészség megszállása. Az Európai Bizottsághoz fordulva arra szólított fel, hogy a testület hagyjon fel a meddő vitákkal, és cselekedjen, érjen el eredményeket.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette: nem szabad a magyar népet kormánya bűneiért büntetni. Az uniós támogatást a kormánytól kell megvonni, nem a magyar társadalomtól – mondta. Kijelentette: közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a jogállamisági jelentés és az uniós költségvetés védelmét célzó jogállamisági mechanizmus között. Jogállamisági indexet kell bevezetni, ami értékeli a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban. A jogállamisági jelentésben pedig külön fejezetet kell nyitni a civil társadalom helyzetéről, mert – mint mondta – a jogállamiság rombolása legtöbbször a civilek ellen irányuló kormányzati fellépéssel veszi kezdetét.

Korábban írtuk