Az Európai Bizottság tovább őrködik

Az Európai Unió egyes részein veszélybe került a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a társadalmi szervezetek tevékenysége, ezért továbbra is központi szerepet fog játszani az alapvető jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia tiszteletben tartásának és előmozdításának támogatása, beleértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását is – közölte az Európai Bizottság szerdán az uniós alapjogi charta 2017-es uniós alkalmazásáról szóló jelentésében.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a jelentés bemutatásakor aláhúzta, hogy az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió alapját képező három pillér. Leszögezte, hogy az alapjogi charta nem választás kérdése. Betartása kötelező az uniós intézmények számára, és az uniós jog végrehajtása során a tagállamok számára is.

Mint elmondta, a demokrácia és a civil társadalom támogatása további erőfeszítéseket követel, ezért a 2020 uráni, többéves pénzügyi keretben kiemelt helyet foglal el a civil társadalom erősítése.

A migrációval kapcsolatban bejelentette, az Európai Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri az unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás végrehajtását, beleértve az emberi jogok EU-n belüli és törökországi tiszteletben tartását is. Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemelte a migráns gyermekek védelmének előmozdítását az uniós és nemzeti szinten végrehajtandó sürgős intézkedéseken keresztül.

Timmermans elmondta, noha a jelentés szerint jelentős előrelépés történt egyebek mellett a rasszizmus és a jogellenes online gyűlöletbeszéd más formái elleni küzdelem terén, a jelenlegi közhangulat Európa-szerte a rasszizmus és az etnikai, vallási és egyéb kisebbségekkel szembeni intolerancia erősödéséhez vezetett. Mivel ez számos alapvető jogot érint – beleértve a megkülönböztetés-mentességhez, az emberi méltósághoz, a személyi sérthetetlenséghez és az élethez való jogot -, az uniós bizottság platformot biztosít a tagállamoknak, a civil társadalomnak, az uniós ügynökségeknek és a nemzetközi szervezeteknek ahhoz, hogy az ilyen bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel szemben megfelelőbb válaszlépéseket dolgozzanak ki – tette hozzá az uniós bizottság első alelnöke.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével vált jogilag kötelező erejűvé. A charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények, másodsorban pedig – kizárólag az uniós jog végrehajtása tekintetében – a nemzeti hatóságok. Az Európai Bizottság a charta rendelkezéseinek teljes körére kiterjedő éves jelentéseket készít. Az idei jelentés sorrendben a hetedik.