Az Európai Bizottságon belül is találtak strukturális rasszizmust
Az Európai Bizottságon belül is tapasztalható strukturális, azaz rendszerszintű rasszizmus, ezt az ott dolgozók sokszínűségének hiánya is világosan érzékelteti – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportálnak adott hétfői interjújában.
A biztos szerint a „strukturális torzulások” kezeléséhez a probléma gyökerét kell orvosolni, nem csak a tüneteket, ehhez viszont „el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól”.
„Azzal kell foglalkoznunk, ami úgymond a jéghegy csúcsa alatt van. Testületünk már dolgozik azon, hogy változásokat segítsen elő, de ez nem megy egyik napról a másikra” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint nemcsak az a kérdés, hogy fekete bőrűek nem jelenteznek uniós intézményekbe dolgozni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kapnak-e ezek az emberek megfelelő oktatást ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek. Felvetette, hogy a bizottságnak ösztönöznie kellene az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél „sokszínűbb” döntéseket kellene hozni.
Dalli az elmúlt hetek szobordöntő akcióival kapcsolatban elmondta: a történelem ismerete segít abban, hogy a múltban elkövetett bizonyos hibák ne ismétlődjenek meg. Hozzátette: „a szobrok lehetnek jó műalkotások, azonban ne felejtsük el, hogy ezek egyben saját történelmi örökségünket is képviselik, ezért jó, ha egészséges vita folyik megítélésükről.”
A biztos azt is kifejtette, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érintette az eleve hátrányosan megkülönböztetett társadalmi rétegeket, az LMBTI (leszbikus, meleg, bi-, transz- és interszexuális) közösség tagjait, a nőket, és az etnikai kisebbségeket. Hozzáfűzte, hogy a bizottság év végén fogja beterjeszteni első LMBTI-startégiáját, továbbá dolgoznak a fogyatékossággal élők, valamint a romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiák fejlesztésén is.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy kollégája, Didier Reynders igazságügyi biztos csak „félig-meddig” kért bocsánatot, azért mert 2015-ben, még belga külügyminiszterként egy brüsszeli népünnepélyen többekkel együtt feketére mázolt arccal jelent meg, Dalli azt válaszolta, hogy az embereket a munkájuk alapján ítéli meg.
„Kollégám hatékonyan járult hozzá a biztosi kollégium rasszizmusról folytatott vitájához. Az ő nevéhez fűződik a múlt héten bemutatott áldozatjogi stratégia is, amellyel kapcsolatban Reynders kiváló munkát végzett” – fogalmazott.
A George Floyd rendőri brutalitás okozta halála által előidézett tüntetéssorozatokkal kapcsolatban Dalli egy – ugyancsak az Euractiv portálon megjelent – véleménycikkében azt írta, hogy „a harag, amelyet az incidens kiváltott felbecsülhetetlen értékű, és a szociális reformokba kell csatornázni ahelyett, hogy veszni hagynánk”.
Belgiumban főleg II. Lipót egykori belga király emléke és hagyatéka és az őt mintázó szobrok állnak a tiltakozások középpontjában, mert személyes irányítása alatt az egykor Kongói Szabad Államban, a majdani Belga-Kongóban kizsákmányolták és elnyomták a helyi lakosságot. Ha valaki nem teljesítette a gumitermelési kvótát, azért halál járt, és rengeteg gyereknek vágták le a végtagjait emiatt, ami a gyarmati brutalitás jelképévé vált. Lipót uralma alatt kongóiak millió haltak meg.
