Az európai lakosság szuverenitásvédelmi kockázatként tekint az EU törekvéseire
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült, huszonhét országra kiterjedő közvélemény-kutatás alapján az európai lakosság egyértelműen szuverenitásvédelmi kockázatként tekint az Európai Unió (EU) központosítási törekvéseire, miközben a brüsszeli vezetésű birodalom vízióját elsöprő elutasítottság övezi a kontinensen – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-vel.A közlemény alapján a brüsszeli politikai elit – a nemzetek nélküli Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében – évek óta módszeresen törekszik a tagállami szuverenitás gyengítésére különböző politikai és jogi eszközök bevetésével.
A kutatási adatok alapján megkérdőjelezhetetlen, hogy az Európai Bizottság szándékai nem találkoznak az európaiak elvárásaival, a Brüsszel által erőltetett föderalista birodalmi struktúrának hiányzik a politikai bázisa a kontinens lakossága körében – tették hozzá.
A kutatás rámutat, hogy a megkérdezettek többsége (51 százaléka) úgy gondolja, hogy az Európai Unió központosítási törekvései veszélyt jelentenek a nemzeti önrendelkezésre, továbbá az állampolgárok 77 százaléka inkább egy önálló, egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló Európában élne az egységes, nemzetek nélküli Európai Egyesült Államok helyett – írták.
A magyarok nemzeti szuverenitás iránti elkötelezettsége kiemelkedő: a hazai válaszadók az európai átlagnál magasabb arányban (79 százalék) támogatják az önálló nemzetek együttműködésén alapuló Európa vízióját – írták.
A közlemény szerint meghatározó elutasítottság övezi azt a gyakorlatot is, hogy az Európai Bizottság – a jelentős részben uniós forrásokból finanszírozott és az európai országokban berendezkedett álcivil szereplőkön keresztül – nyomást gyakorol a tagállamokra saját globalista, progresszív elképzelései keresztülvitele érdekében.
A felmérés adatainak tanúsága szerint a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel politikai nyomásgyakorló szervezeteket felhasználva beavatkozik a tagállamok belügyeibe. „Magyarországon az európai átlagnál magasabb elutasítottságot regisztrálhatunk ebben a kérdésben (68 százalék)” – áll a közleményben.
