Az Európai Parlament ma is elítélte Magyarországot
Az Európai Parlament (EP) képviselői strasbourgi plenáris ülésükön csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban bírálták „a demokrácia és a jogállamiság lebontását” Magyarországon, és elítélték a nemrég elfogadott, sok vitát kiváltó gyermekvédelmi törvényt. Az állásfoglalás szerint szerint az LMBT-ellenes szabályozás sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat„.
A 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írták le a magyar gyermekvédelmi törvényt.
Kijelentették: a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé”, miközben az államilag támogatott LMBT-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni – húzták alá.
Véleményük szerint az uniós jog megsértése folyamatának legutóbbi állomásai között szerepel például az Alaptörvény 2020. decemberi módosítása is, amelyben rögzítették, hogy „az anya nő, az apa pedig férfi”, szerepel továbbá a transznemű és interszexuális emberek nemének jogi elismerésének tiltása. A képviselők emellett elkötelezettségüket fejezték ki a gyermekek jogainak védelme mellett, és kijelentették, hogy a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBT-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie.
A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy „a magyar LMBT-ellenes jogszabály” ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eljárási eszközt az Európai Unió Bíróságán, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén. A tagállamokat pedig arra kérték, hogy ha az uniós bizottság nem lép, akkor maguk terjesszék az ügyet az uniós bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Az Európai Parlament március 11-én az Európai Uniót az LMBT-szabadság zónájának nyilvánította.
Az állásfoglalás a magyar jogszabály mellett horvátországi fejleményekre is felhívja a figyelmet. Horvátországban a Függetlenek Hídja (Most nezavisnih lista) nevű párt terjesztett elő javaslatot arról, hogy „az LMBT-propaganda gyermekek körében való terjesztésének tilalmát” építsék be a parlament által jelenleg tárgyalt jogszabályokba.
„Az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskolákba és az óvodákba” – mondta a magyar miniszterelnök csütörtökön Belgrádban, újságíróknak nyilatkozva.
Orbán Viktor úgy értékelt: hasznos vita volt, az álláspontok teljesen letisztultak. Minden világos és érthető: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket beengedjük az iskolákba és az óvodákba – mondta. Magyarország ezt nem akarja – szögezte le.
A vita arról szól, ki dönt arról, hogyan neveljük a gyermekeket. Az európai alapszerződések szerint ez nyilvánvalóan a magyarok, vagyis nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.
„Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalója” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: „akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba”.
„Változatlan a magyar kormány elkötelezettsége mind az európai közösségi jog, mind a magyar alkotmány, mind a gyermekvédelem iránt” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón az EP-ben folytatott vitával kapcsolatban.
Gulyás Gergely elmondta, a magyar kormány minden tárgyszerű vitára nyitott, de visszautasítja, mindennek a legaljának és tűrhetetlennek tartja, hogy az EP „meleg bosszúpornó” miatt jogerősen kétéves szabadságvesztésre ítélt baloldali képviselőre bízta a magyar gyermekvédelmi törvény ügyét.
Hozzátette: a képviselő megbízása mutatja azt a civilizációs szakadékot, amely az EP baloldali többsége és a magyar kormány között van.
Elmondta, a gyermekvédelem ügye Magyarországnak a legfontosabb, Brüsszel hiába akarja azt elérni, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjen be az ország az óvodákba és az iskolákba, erre nem hajlandó.
Hangsúlyozta, Magyarország mindenki emberi méltóságát tiszteletben tartja, a magyar kormánynak nincs azzal semmi dolga, hogy valaki felnőttként miként éli az életét, ha a jogszabályokat betartja, a gyermekvédelem azonban állami kötelezettség.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar alaptörvény mellett az unió alapjogi chartája is a szülő kötelezettségévé teszi a gyermekek nevelését, ez nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.
„Brüsszel azt nem mondhatja meg, ki hogyan nevelheti a gyermekét” – fogalmazott.
Gulyás Gergely a magyar kormány érvelését egyértelműnek és világosnak tartotta, amely összhangban van az EU szabályaival, a közösségi joggal, az alkotmánnyal és nincs összhangban a minősíthetetlen, alaptalan, hazug támadásokkal, amelyeket az EP egy korábban bűncselekmény miatt elítélt képviselő vezetésével indított.
