Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal és 52 tartózkodás ellenében fogadtak el – a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában. „Ezek a közelmúltbeli eszkalációs lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve” – vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.

Hirdetés

Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: „Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról”, és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása. Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyenek részt az ukrán békeformula végrehajtásában és a második békecsúcs megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, egyebek között a globális dél országainak bevonásával.

A képviselők elítélték Iránt, Fehéroroszországot és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert. Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.

Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia – vélték a képviselők.

Korábban írtuk

Az állásfoglalásban felszólították a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciókat; különösen a gazdaságilag különösen fontos ágazatokat, például a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektort, valamint az orosz nyersanyagokat érintve.

A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.

Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.

A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket.