Az európaiak elenyésző része hisz csak Ukrajna győzelmében, a magyarok békét szeretnének
Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) friss felmérése szerint a 12 vizsgált tagállam polgárainak mindössze tíz százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzelmet arat Oroszország ellen.Az Európai Külkapcsolati Tanács felméréseben a válaszadók 20 százaléka számít arra, hogy Oroszország kerül ki győztesen, a domináns vélemény viszont – amelyet a megkérdezettek 37 százaléka osztott – az volt, hogy a konfliktus valamilyen kompromisszumos rendezéssel ér véget.
A felmérés válaszadói mindössze két országban, Lengyelországban és Portugáliában tartották valószínűbbnek az ukrán győzelmet, mint az orosz győzelmet, de az egyes országok eredményei is azt mutatják, hogy a legtöbben a kompromisszumot tartják a legvalószínűbbnek. A portugál válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) és a lengyelek 27 százaléka számít egyezségre, szemben a kijevi győzelmet előre jelző 17 százalékkal – illetve a Moszkva győzelmét jósló 11 százalékkal és 14 százalékkal.
Magyarország, amely sokáig a leghangosabban tiltakozott az ukrán hadsereg folyamatos brüsszeli finanszírozása ellen, a legpesszimistább véleményt fogalmazta meg Kijev esetleges győzelmét illetően.
A magyar válaszadók mindössze 5 százaléka jósolta az EU által támogatott ukránok győzelmét, míg 31 százalékuk Moszkva győzelmét jósolta.
Ennek ellenére a válaszadó európaiak közel egyharmada (31 százalék) úgy vélte, hogy Európának továbbra is nyomást kell gyakorolnia Ukrajnára, hogy a 2022 végén tartott népszavazást követően Oroszországhoz csatolt területeket visszahódítsa.
A magyarok a béke pártján állnak
Az összes válaszadó többsége azonban (41 százaléka) azt javasolta, hogy Európa sürgesse Ukrajnát, hogy tárgyaljon békemegállapodásról Oroszországgal, ez a nézet Portugáliában és Lengyelországban feleannyira sem volt népszerű, mint az, hogy Kijevet a harc folytatására ösztönözzék.
A magyarok messze a legtöbben (64 százaléka) támogatták a békemegállapodás szorgalmazását, míg 16 százalékuk azt tanácsolná szomszédjának, hogy folytassa a harcot.
A felmérés készítői az eredményeket annak jeleként fogalmazták meg, hogy “a béke meghatározására való törekvés így kritikus lesz ebben a háborúban”, mivel az EU-ban és az Egyesült Államokban választások közelednek, és figyelmeztették az unió vezetőit, hogy meg kell győzniük polgáraikat arról, hogy az “orosz feltételek szerinti béke” – egy olyan végeredmény, amelynek során Ukrajna például nem csatlakozik az EU-hoz – nem jelent “tartós békét”.
A sorozatos kudarcok elfojtották az európaiak lelkesedését
A felmérés 17 023 válaszadót kérdezett meg 12 európai országban januárban, néhány héttel azelőtt, hogy Oroszország szombaton átvette az ellenőrzést Avgyejevka felett, amit a tavalyi artyomovszki (bahmuti) csata óta a legfontosabb győzelmének neveztek.
Ukrajna 2022-ben EU-tagjelölti státuszt kapott, miután Oroszország megkezdte katonai műveletét az országban. A konfliktus finanszírozása kezdetben széles körű támogatást élvezett a blokkban – olyannyira, hogy Brüsszel a kijevi hadsereg finanszírozása érdekében felrúgta az alapító szerződésekben szereplő fegyvervásárlási tilalmat.
Bár a tavaly nyári ukrán ellentámadás széles körben elismert kudarca, valamint az otthoni gazdasági válságok sok európai lelkesedését elfojtották a konfliktus iránt, Brüsszel e hónap elején az uniós költségvetés részeként 50 milliárd eurós támogatást szavazott meg Ukrajnának.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható az Orosz Hírek oldalán.