Az Európa jövőjéről szóló konferenciáról megfogalmazott közös nyilatkozat szerdára tervezett aláírását megelőzően nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezettek fele, 51 százaléka vélekedett úgy, hogy az uniót érintő döntésekbe be kell vonni a legkülönbözőbb helyzetű embereket.

Hirdetés

Tíz európaiból hat egyetértett abban: a koronavírus-válság arra sarkallta, hogy maga is elgondolkozzék az Európai Unió jövőjén. Véleményük szerint a döntések előkészítésében fontos szerepet kellene játszaniuk a fiataloknak, a nemzeti kormányoknak, és a tudományos dolgozóknak, szakértőknek, értelmiségieknek és tudósoknak is. A megkérdezettek 35 százaléka szerint Európa jövője szempontjától a legkívánatosabb lenne a jelenlegihez hasonló életszínvonal megtartása, 30 százalékuk szerint pedig a tagállamok közötti erősebb szolidaritásra lenne szükség. Az európaiak 25 százaléka szerint kiemelten fontos még, hogy az unió előrelépjen a közös egészségügyi politika és az oktatás terén.

Az unió jövőjét érintő fő globális kihívásként az éghajlatváltozást az európaiak 45 százaléka nevezte meg. A válaszadók nagyjából azonos hányada által említett második és harmadik legfontosabb probléma a terrorizmus (38 százalék) és az egészségügyi veszélyek (37 százalék). A negyedik leggyakrabban kiemelt kihívás a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet az európaiak valamivel több, mint negyede (27 százalék) említett.

A válaszadók 32 százaléka vélekedett úgy, hogy az unió fő értékei közé a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása tartozik, valamint az, hogy az unió jelentős ipari és kereskedelmi hatalom. A felmérés szerint az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy az Európa jövőjéről tervezett konferencia pozitív hatással lesz az Európai Unión belüli demokrácia szempontjából.

Korábban írtuk