Az idősek és a fiatalok közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Ferenc pápa

A magyarra fordított beszámolót a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya juttatta el az MTI-hez kedden.

„Az idősek nem maradhatnak a betegszobán, egyedül: a közösségben kell lenniük, hogy a fiatalok és az idősek között létrejöjjön az eszme- és tapasztalatcsere. Emlékezzetek Joel próféta jövendölésére: az öregeknek álmaik lesznek, a fiatalok pedig prófétálni fognak. A fiatalok próféciája az öregekkel való gyengéd kapcsolatból fakad. A gyengédség az egyik kulcsszó Isten vonatkozásában: közelség, együttérzés és gyengédség. Ezen az úton sosem fogunk hibázni. Ez Isten stílusa” – mondta Ferenc pápa a találkozóról készült beszámoló szerint.

Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatása második napján találkozott a magyar jezsuita közösséggel és válaszolt kérdéseikre szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán.

Ferenc pápa arra kérdésre, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az egyházat a modernségen is túllépett világgal, azt felelte, a mai napig tart a II. vatikáni zsinat befogadása, „borzasztó nagy az ellenállás”, és hihetetlen nagy a restaurációra való törekvés, amit az egyházfő „hátraarcnak” nevezett.

A hátrafordulás nem őrzi meg az életet, soha! Változni kell, hiszen (…) a keresztény vallás dogmája is fejlődik – mondta. A veszély ma a visszafordulás, a modernség elleni reakció. Ez a nosztalgia betegsége – jelentette ki Ferenc pápa a beszámoló szerint, hozzátéve, ezért döntött úgy, hogy mostantól minden újonnan felszentelt papnak engedélyt kell kérnie ahhoz, hogy az 1962-es Római Misekönyv szerint misézhessen.

Ferenc pápát kérdezték arról is, hogyan lehet az evangélium kérésének megfelelően egyszerre szeretni a szexuális bántalmazás elszenvedőit és elkövetőit, anélkül, hogy bármit is eltussolnának.

A katolikus egyházfő szerint ez egyáltalán nem könnyű. „Hogyan közelítsünk a bántalmazókhoz, hogyan beszéljünk a bántalmazókkal, akiktől undorodunk? Igen, ők is Isten gyermekei. De hogyan lehet őket szeretni?” – ismételte meg a neki feltett kérdést.

Meglátása szerint a bántalmazót el kell ítélni, de mint testvért. „Az elítélést a szeretet cselekedeteként kell felfognunk. Az ellenség szeretetének van egy logikája, egy módja, mely így is kifejeződik. Ezt nem könnyű megérteni és megélni. A bántalmazó ellenség. Mindannyian ezt érezzük, mert együtt érzünk a bántalmazott szenvedésével. Amikor átérzed, mit hagy a bántalmazás a bántalmazottak lelkében, az borzasztó érzés. Már a bántalmazóval való beszélgetéstől is undorodik az ember. Nem könnyű. De ők is Isten gyermekei. Lelkipásztori gondoskodásra van szükség. Büntetést érdemelnek, de lelkipásztori gondoskodást is. Hogyan tegyük? Bizony, ez nem könnyű.” – mondta Ferenc pápa a beszámoló szerint.

Ferenc pápát kérdezték Jálics Ferencről, az Argentínában 1976-ban elrabolt és hónapokig fogva tartott jezsuitáról, akinek Ferenc pápa ekkor rendi elöljárója volt. Ferenc pápa felidézte: Jálics Ferenc és Orlando Yorio egy szegénynegyedben dolgoztak, ahol volt egy gerillasejt, de a két jezsuitának semmi köze nem volt hozzájuk, lelkipásztorok voltak, nem politikusok. Ártatlanul bebörtönözték őket. Nem találtak semmit, amivel vádolhatták volna őket, mégis kilenc hónapot börtönben kellett tölteniük, fenyegetések és kínzások között. Aztán kiengedték őket, de a történtek mély sebeket hagytak bennük.

„Jálics azonnal felkeresett, és átbeszéltük a dolgokat. Azt tanácsoltam neki, hogy menjen az édesanyjához az Egyesült Államokba. A helyzet valóban túl bonyolult és bizonytalan volt. Aztán szárnyra kelt az a szóbeszéd, hogy én voltam az, aki börtönbe juttattam őket” – mondta Ferenc pápa, hozzátéve, egy hónapja az Argentin Püspöki Konferencia két kötetet már kiadott abból a tervezett három kötetből, amelyek tartalmazzák az összes dokumentumot, amely az egyház és a katonaság között történtekre vonatkozik. „Abban mindent megtaláltok” – mondta a magyar jezsuitáknak.

Ferenc pápa elmondta azt is, később érsekként és pápaként is találkozott Jálics Ferenccel, mindig megvolt köztük a kapcsolat, de amikor a magyar szerzetes utoljára elment hozzá a Vatikánba, Ferenc pápa látta, hogy szenved, mert nem tudta, hogyan beszéljen vele. „Távolság volt köztünk. Azoknak a régi éveknek a sebei bennem és benne is megmaradtak, hiszen mindketten átéltük azt az üldöztetést” – tette hozzá Antonio Spadaro összefoglalója szerint az egyházfő.

Magyarországi látogatásának okáról az egyházfő azt mondta, az első alkalommal Szlovákiába kellett mennie, ezért jött csak néhány órára az eucharisztikus kongresszusra. „De megígértem, hogy visszajövök, és vissza is jöttem” – mondta.

Az ifjúságpasztorációra vonatkozó kérdésre válaszolva Ferenc pápa a tanúságtételt nevezte kulcsszónak, hozzátéve, hogy a tanúságtétel következetes életvitelt jelent.

Az egyházfő szerint a Jézus Társaságában képzésben lévő fiatalokkal világosan kell beszélni, következetességet kell mutatni nekik, mert a fiatalok megérzik, ha nincs következetesség.