Az olajembargó vesztese: Európa
Az Európai Unió által megszavazott olajembargó ellenére Oroszország rekordbevételt könyvelhetett el a kőolajeladásokból, amiből tovább finanszírozhatja ukrajnai háborúját. Ebben hathatós segítségére volt a három legnagyobb tengeri flottával rendelkező uniós tagállam, amelyek a szankciós intézkedések ellenére megduplázták orosz olajszállításaikat az ázsiai piacok irányába. Miközben a nyugati média attól hangos, hogy hazánk az energiabiztonságunk fenntartásának érdekében vásárolt orosz kőolajjal aláássa az európai egységet, addig több uniós tagállam nyereséget könyvelhet el Moszkva olajszállítmányainak Indiába és Kínába juttatásával, amit aztán finomítva, nagy haszonnal adnak el Európának.Az ukrajnai háború kitörése óta a világgazdasági mélyrepülést tovább tetézték az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós intézkedései, melyek hasznosságáról azóta is sok vita van, de annyi biztos, hogy egyetlen embargó bevezetését sem előzték meg hosszas egyeztetések, és részletes hatástanulmányok sem készültek – írja a Magyar Nemzet. A legnagyobb vitát eddig az orosz olaj európai importjának tilalma váltotta ki, mely sok országnak a geopolitikai adottságai miatt már ellátásbiztonsági kockázatokkal járt volna, az olajembargó támogatói viszont azzal érveltek, hogy csak így kényszeríthető térdre Moszkva.
Tévedtek volna?
A helsinki székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) kutatóintézet napokban közzétett jelentése szerint Oroszország nemhogy nem rokkant bele abba, hogy a háború kitörése óta több európai tagállam is kevesebb olajat vásárolt tőlük, hanem 46 milliárd eurós (18 ezer milliárd forintos) rekordbevételt ért el a fosszilis tüzelőanyagok exportjából, ami több, mint amit a háború első száz napjában elköltöttek.
Az embargó után az orosz kőolaj legnagyobb importőre Kína lett, emellett India idén májusig ötször annyi olajat vásárolt Moszkvától, mint tavaly egész évben.
Az olcsón megvásárolt orosz nyersolajat finomítóiban átalakítja, és az így előállított orosz kőolajtermékeket eladja Európának és az Egyesült Államoknak. Úgy tűnik tehát, hogy nem volt igazuk azoknak, akik azt mondták, az orosz olaj az infrastruktúra hiánya miatt nem fog tudni magának új piacokat találni.
De mi ennek az oka?
Mivel Oroszországból elsősorban Európa, és nem Ázsia irányába épült ki kőolajvezeték-hálózat, így az egyetlen megoldás a tankeren történő szállítás volt. Ehhez pedig nem várt segítséget kapott Moszkva. A Görögországban, Cipruson és Máltán működő hajózási társaságok ugyanis megduplázták az általuk szállított orosz olaj mennyiségét Ukrajna február 24-i inváziója óta, csak májusban 58 millió hordó orosz olajat szállítottak, főként Ázsiába – írta a brit The Independent hírportál, a Global Witness civil szervezet elemzésére hivatkozva.
A legutóbbi két hónapban az orosz kőolajszállítások 68 százaléka európai uniós, valamint brit és norvég cégek tulajdonában lévő hajókkal történt, melyből egyedül a görög tankerek szállították az export 43 százalékát.
A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!
