Az olcsó szállás forradalma
Világszerte újraírta a turizmust, és olcsóbbá tette a vendégéjszakákat, mégis sokaknak okoz bosszúságot az Airbnb. Áldás vagy átok az online szállásközvetítő? És mik a reakciók? Ezt járjuk körül.
Június végén tíz európai nagyváros, Amszterdam, Barcelona, Berlin, Bécs, Bordeaux, Brüsszel, München, Krakkó, Párizs és Valencia fordult közösen az Európai Unióhoz, szigorúbb szabályozást sürgetve. Tapasztalatuk szerint ugyanis az Airbnb felveri a bérleti díjakat, lehetetlenné téve a helyiek bérlakáshoz való jutását, és még meg is változtatja az egyes lakónegyedek arculatát.
Joe Gebbia és Brian Chesky 2007-ben kezdte el éjszakára kiadni San Franciscó-i bérleményük nappaliját, miután diákként gondot okozott nekik kifizetni a havi albérleti díjat. Amikor aztán egy nap a városban zajló rendezvények miatt minden szállodai szoba elkelt, ők pedig fejenként 80 dollárért szállásoltak el három vendéget, rádöbbentek, hogy jóval nagyobb lehetőségek is vannak az ötletükben. Megalapították internetes magánszállás-közvetítő vállalkozásukat, az Airbnb-t, amely összehozza a szálláskeresőket azokkal a tulajdonosokkal, akiknek épp üresen áll a lakásuk vagy szobájuk, és egy kis pluszpénzért hajlandóak volnának elszállásolni őket. Hamar kiderült, hogy az ötletben ennél is több rejlik, mivel az Egyesült Államokban egy két hálószobás lakás főbérlője a bérleti díjának 70-100 százalékát tudja megkeresni egyik szobájának alkalmi kiadásával.
Az üzlet beindult. Azóta az Airbnb harmincmilliárd dollár értékű nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, túl van a félmilliárd vendégéjszakán, internetes felületén ma a világ 191 országának 81 ezer városában ötmillió szállás várja az embereket, éjjelente pedig kétmillióan hajtják álomra fejüket Airbnb-n talált szálláson. És a szám egyre nő, hiszen az Airbnb 2016-ban helyi partnervállalatával közösen a másfél milliárdos kínai piacra is betört, itt Aibiying (kínaiul „szeretettel fogadjuk egymást”) néven működik. Mobilalkalmazásukat ráadásul integrálták a kínai élet minden szeletét átszövő WeChattel, így az Airbnb-nek – számos helyi riválisa ellenére – Kína az Egyesült Államok után már a második legnagyobb piaca, eddig évente százszázalékos növekedéssel.
Az Airbnb Magyarországon elsősorban Budapesten hódít. Az Ingatlan.com márciusi felmérése szerint a fővárosban már tízezer lakáshotel működött, harmaduk a VII. kerületben.
Noha az Airbnb mintájára világszerte számos helyi rivális alakult (mint amilyen Magyarországon a Szállás.hu), a nyelvi korlátok és a kevésbé ismert közvetítők iránti bizalmatlanság miatt a külföldi vendégéjszakák terén az Airbn mára a világ legnagyobb magánszállás-közvetítője lett. Népszerűsége nemcsak a szállodákéinál alacsonyabb árainak, hanem a rendszer megbízhatóságának is köszönhető. A vendégek miután távoztak, pontozhatják és részletes értékelést adhatnak a szállásról, így az őket követő keresők kisebb eséllyel nyúlnak bele rossz ajánlatba: hiszen a koszos, rossz helyen lévő, zajos szállások vagy a rossz vendéglátók hamar kihullanak a versenyből. Ennek is köszönhető, hogy a Morgan Stanley felmérése szerint 2016-ban a felhasználók 93 százaléka elégedett volt a szolgáltatással.
Az üzlet azóta önmagán is túlnőtt: az Airbnb mára világszerte milliók első számú megélhetési forrássá vált. Az Egyesült Államokban 2016-ban 75-en kerestek évi egymillió dollárt meghaladó összeget az Airbnb-n. Noha ez extrém példa, tény, hogy például Nagy-Britanniában a hirdetők 26 százaléka maga is bérlő, aki aztán a bérelt ingatlant vendégéjszakákra adja tovább, és az arány más európai országokban is hasonló.
Viktória és partnere négy budapesti lakást bérel és futtat Airbnb-n és a Szállás.hu-n. A 28 éves nő elmondása szerint mivel turisztikailag kiemelkedő helyen fekvő, V. és VI. kerületi ingatlanokról van szó, a bérleti díj dupláját keresik meg minden hónapban, ebből természetesen lejön még az adó, a takarítás díja, valamint a lakásban lévő fogyóeszközök pótlásának költsége.
– Vannak jobb és rosszabb hónapok, de ha egy hónap több mint felében van vendég egy lakásban, már nyereséges a dolog – mondja a Demokratának Viktória. Azt is elárulja, hogy ők inkább nagyobb, többszobás lakásokkal foglalkoznak, mert amíg az albérleti díj nem nő arányosan a négyzetméterekkel, addig a több férőhely több pénzt is hoz.
Az államok és önkormányzatok turistaadó, ingatlanadó, jövedelemadó kivetésével és egyéb módokon tesznek szert bevételre az Airbnb-ből. Emellett általában is pezsdítően hat a turizmusra az olcsó szálláslehetőség, és így egyéb bevételeket is gerjeszt. Budapest például hagyományos vonzereje mellett az olcsó fapados járatoknak és az Airbnb-nek is köszönheti, hogy Európa egyik első számú turistacélpontjává vált. 2017 júniusára Pesten az Airbnb-kínálat elérte a szállodák kapacitását. Más kérdés, hogy az olcsó szálláslehetőség más típusú turistákat vonz, mint a hagyományos vendéglátás.
Persze nem mindenki boldog. 2017 júniusában Északnyugat-London elit Maida Vale környékén botrányba fulladt, amikor száz ember bulizott egy kiadott lakásban. Noha ilyen extrém eset ritkán fordul elő, Budapesten is sok állandó lakó tudna mesélni a legénybúcsúra érkező angolokkal járó hanghatásokról. Az ideges szomszédokat az sem igen nyugtatja meg, hogy egy zajos állandó lakó vagy hosszú távú bérlő sokkal inkább megkeseríti az ember életét, mint egy-egy hangos, de hamar távozó vendég. Ahogy világszerte, úgy már Magyarországon is számos társasház szabályzata tiltja a rövid távú szálláskiadást.
– A szomszédokkal érdemes jóban lenni – mondja a szintén Airbnb-ből élő András. – Nem hiányzik, hogy esténként kihívják a rendőröket, vagy feljelentsenek az adóhatóságnál.
De van ennél nagyobb probléma is. A skót Edinburgh-ban például, ahol az Airbnb berobbanása előtt heti 200 fontért lehetett lakást kiadni a helyieknek vagy a városban tanuló diákoknak, ugyanaz a lakás éjszakánként kiadva már havi 3000 fontot is hozhat. Ennek megfelelően a bérlakásárak is elszabadultak, a helyiek pedig egyre inkább kiszorulnak saját városukból. Noha kisebb mértékben, máshol is érezhető a jelenség. Budapesten például 2010-ben, az Airbnb elterjedése előtt mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a népszerűbb belvárosi kerületekben egy-egy kiadó lakásért, mint a fővárosi átlag. A különbség azóta már 10-27 százalékra nőtt, a kispénzű munkavállalók és egyetemisták így lassan kiszorulnak a belvárosi bérleményekből.
A tiltakozás miatt világszinten egyre több helyen szabályozzák a rövid távú ingatlankiadást. New Yorkban állami szintű törvény tiltja az évi 30 napnál rövidebb bérbe adást, hacsak nem lakik a bérbeadó maga is az ingatlanban. Amszterdamban a korlát ugyancsak 30, Berlinben 90, Párizsban 120 nap. Idén áprilisban az orosz szenátus egy az egyben betiltotta a lakóépületekben történő rövid távú szálláskiadást. Ezt Palma de Mallorca már egy évvel korábban megtette. A szándék ellenére azonban céges szinten – Európában legalábbis – nehéz megregulázni az Airbnb-t. 2019 áprilisában az Európai Bíróság tanácsadója, Maciej Szpunar azt javasolta az Írországban bejegyzett vállalatnak, hogy ne ingatlanközvetítőként, hanem „digitális szolgáltatásnyújtóként” működjön az Európai Unió területén, így kevesebb követelés érvényesíthető vele szemben.
Az államok és önkormányzatok persze így sem eszköztelenek. Budapest VI. kerülete például 2018-tól parkolóhely megváltásához köti az engedélyek kiadását, ez szobánként másfél millió forintot tesz ki. 2019 januárjától Erzsébetváros 50 megkezdett négyzetméterenként kétmillió forint plusz áfa összegben kötelezi parkolóhely megváltásra mindazokat, akik rövid távú szálláshely-szolgáltatást nyújtanak. Az emberi lelemény azonban nem ismer határokat. A szabályozás óta Budapest belvárosában gombamód szaporodnak az üres üzlethelyiségből kialakított olcsó hostelek.
