Az orosz hadsereg megnyitja a humanitárius folyosókat
Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához közép-európai idő szerint kedd reggel 8 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a tárca szóvivője bejelentette, hogy a menekítésre szánt útvonalakat megnyitották. Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
A TASZSZ hírügynökség szerint Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium vezetője bejelentette, hogy Kijev a Szumiból Poltavába vezető evakuációs útvonalat kész biztosítani. Elmondta, hogy a városból a helyi lakosok mellett indiai és kínai diákok is távozni fognak.
Verescsuk egy nappal korábban elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott, az ukrán városokból orosz vagy fehérorosz területek felé vezető humanitárius folyosókat.
Az orosz hadsereg az elmúlt napokban tett már hasonló fegyvernyugvási bejelentéseket, a humanitárius folyosókon azonban nem indult meg a menekültek mozgása. A felek a kísérletek meghiúsulása miatt egymást tették felelőssé.
A humanitárius folyosók ügye téma volt az ukrán és az orosz fél közötti tárgyalások Fehéroroszországban hétfőn megtartott harmadik fordulóján is. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője, elnöki tanácsadó az RT televízió által kedden sugárzott interjújában azt mondta, hogy az evakuálási útvonalakon vasárnap négyszáz busz várta a menekülteket Oroszországban, de az ukrán hadsereg, mint mondta, az előzetes megállapodás ellenére sem engedte ki a civileket a városokból.
Megyinszkij kifejezte reményét, hogy sikerül megtalálni a megoldást Ukrajnával a 2014-ben elcsatolt Krím Oroszországhoz tartozása, valamint a két Donyec-medencei szakadár „köztársaság” függetlenségének elismerése ügyében.
Az orosz fegyveres erők a hivatalos tájékoztatás szerint csaknem 174 ezer embert, köztük több, mint 44 ezer gyereket menekítettek ki a Donyec-medencéből Oroszországba. Az orosz katonai tárca koordinációs törzse közölte, hogy több, mint kétmillió kimenekítési kérés futott be hozzá Ukrajnából.
Nőnapi köszöntőjében Vlagyimir Putyin orosz elnök az ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Mint mondta, „a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”.
Hozzátette, nem szerepel a tervek között tartalékosok pótlólagos behívása sem. Az anyáknak, feleségeknek, barátnőknek és nővéreknek azt üzente, hogy büszkék lehetnek a harcoló katonákra. Üzenetében szociális támogató intézkedéseket is bejelentett.
Konasenkov katonai szóvivő kedden arról számolt be, hogy az orosz haderő az Ukrajna ellen február 24-én elindított hadművelet kezdete óta a katonai infrastruktúra 2482 létesítményét semmisítette meg, köztük 87 irányítási pontot, 124 légvédelmi rakétarendszert, valamint 79 radarállomást. Azt mondta, hogy 158 objektumot az elmúlt 24 óra alatt tettek tönkre.
A tábornok tájékoztatása szerint Zsitomir mellett megsemmisült egy katonai repülőtér, és három ukrán harci gépet is lelőttek.
Viktor Janukovics, Ukrajna 2014-ben megdöntött, majd Oroszországba menekült elnöke hétfőn a TASZSZ-hoz eljuttatott közleményében a „vérontás beszüntetésére” szólította fel Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt.
