Hirdetés

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1350 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, drónok gyártására és tárolására használt létesítményt, egy drónkezelőket kiképző központot, több lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, 14 páncélozott harcjárművet, öt önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, továbbá 131 repülőgép típusú drónt, közülük 73-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A moszkvai domogyedovói és vnukovói, továbbá a kalugai reptéren.

Alekszandr Zorin altábornagy, az ukrán féllel tárgyaló orosz küldöttség szóvivője vasárnap felszólította Kijevet: erősítse meg, hogy valóban átveszik az elesett ukrán katonák holttestét. A tábornok elmondta, hogy a Moszkva által átadásra felajánlott, több mint hatezer halott első csoportja, az isztambuli megállapodásnak megfelelően, hűtőkamionokban szombaton az átadás helyszínére érkezett és hamarosan elindulnak a repatriáló vonatok is.

Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója vasárnap közzétette az Ukrajna által át nem vett háborús halottak névsorát.

„Logikus befejezéséhez” közeledik az Oroszország által közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítésére egyoldalúan meghirdetett moratórium, a Nyugat nem értékelte Moszkva visszafogottságát„ – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott, vasárnap közölt interjúban.

A miniszterhelyettes szerint az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt csak fokozni szándékozik a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítését.

”Jelenleg nem látunk semmilyen alapvető változást, és még kevésbé fordulatot az Egyesült Államok terveiben a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású rakéták további telepítésére a világ különböző régióiban. Éppen ellenkezőleg, az amerikai hadseregnek a program megvalósítására irányuló gyakorlati lépései arról győznek meg bennünket, hogy ez a tevékenység csak intenzívebbé válik„ – nyilatkozott.

”A valóság az, hogy Oroszországnak az ‘INF-szerződés utáni’ időszakban tanúsított visszafogottsága nem nyert elismerést az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, és nem talált viszonosságra sem. Ennek következtében nyíltan és egyértelműen kijelentettük, hogy a korábban bevezetett egyoldalú moratórium a szárazföldi állomásoztatású, rövid hatótávolságú rakéták telepítésére a logikus végéhez közeledik„ – folytatta a miniszterhelyettes.

A közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erőkre vonatkozó INF-szerződést az Egyesült Államok mondta fel, a kétoldalú megállapodás Oroszország általi megsértésére hivatkozva.

Rjabkov hangsúlyozta, hogy Oroszország kénytelen reagálni az új és nagyon érzékeny rakétaveszély megjelenésére, és válaszlépéseket helyezett kilátásba.