Az Osztrák Néppárt fölényes győzelmet aratott
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon Ausztriában, az első előrejelzések szerint a szavazatok 37,1 százalékát szerezte meg.
Az ARGE Wahlen közvélemény-kutató intézetnek az APA osztrák hírügynökség számára készített becslése szerint a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 22,5 százalékkal, míg a harmadik a szavazatok 16,7 százalékával a Néppárttól jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett.
Az Osztrák Néppárt 6,5 százalékpontot erősödött a 2017-es – szintén előrehozott – választásokon elért eredményéhez képest, és a második köztársaság 1945 óta íródó történetében az eddig legnagyobb, 14,6 százalékpontos különbséggel nyerte meg a voksolást. (1990-ben az SPÖ 10,7 százalékponttal előzte meg az ÖVP-t.)
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt 4,4 százalékpontot gyengült 2017-es eredményéhez képest. Ez az eddigi leggyengébb szereplése, az eddigi legkevesebb szavazatot 2013-ban szerezte, 26,82 százalékot ért el.
Az Osztrák Szabadságpárt jelentős mértékű szavazatot veszített, és csaknem 10 százalékpontot gyengült a 2017-ben elért 26 százalékhoz képest. Ennek legfőbb oka a szakértők szerint az ÖVP és az FPÖ kormánykoalíciójának véget vető botrány, amely annak nyomán robbant ki, hogy két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, az Osztrák Szabadságpárt azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
Az előrejelzések szerint visszakerült a parlamentbe és egyben a negyedik legerősebb párt lett a voksok 13,1 százalékával a Zöldek pártja, amely 2017-ben 3,8 százalékot ért el és évtizedek után kiesett a törvényhozásból. Amennyiben a becslés pontosnak bizonyul, az azt jelenti, hogy a Zöldek az eddigi legjobb eredményüket érték el, a korábbi rekordjuk 12,4 százalék volt 2013-ból.
A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt 7,8 százalékot szerzett, vagyis javított 2017-ben elért 5,3 százalékhoz.
A Zöldekből korábban kivált JETZT (MOST) párt viszont mindössze 1,8 százalékot kapott, és ezzel kiesett a 183 fős törvényhozásból.
A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt.
A SORA közvélemény-kutató intézetnek az ORF közszolgálati média számára készített becslése hasonló számokat mutatott, a Néppárt 37,2, a szociáldemokraták 22, a Szabadságpárt 16 százalékot, míg a Zöldek 14,3 százalékot kaptak. A NEOS ennél az intézetnél is bejutott a parlamentbe, a JETZ viszont kiesett.
Az előrejelzések alapján elemzők a Néppárt és a Szabadságpárt együttműködése, valamint a Néppárt és a szociáldemokraták nagykoalíciója mellett a Néppárt és a Zöldek szűk többséggel létrejövő koalícióját is elképzelhetőnek tartják.
