A 630 fős képviselőházban a Draghi alakította kormányt elsöprő többséggel támogatták, 535 szavazattal, 56 ellenében, öt tartózkodás mellett. A parlament mindkét házában megszerzett bizalommal a Draghi-kormány felhatalmazást kapott munkája megkezdésére.

Hirdetés

Az eddig is a kormányerők közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) frakciójának 16 tagja nem támogatta az Európai Központi Bank korábbi elnöke által vezetett új kormányt. Az új koalícióba belépett párt „disszidens” tagjait várhatóan kizárják. Ugyanez történt azzal a 15 szenátorral, aki a felsőházban utasította el Draghi kormányalakítását. A párt más tagjai hiányoztak a szavazásról.

Az M5S hivatalos politikájától eltérő képviselők és szenátorok önálló frakciót készülnek alakítani. Ezzel az eddigi utolsó, 2018-as parlamenti választáson legtöbb mandátumot szerzett M5S szenátorainak és képviselőinek a száma, más kilépésekkel együtt, annyira lecsökkent, hogy elveszítette a balközép Demokrata Párttal (PD) együtt eddig birtokolt abszolút többségét. A Draghi-kormány megalakulása óta más M5S-tagok már a bizalmi szavazás előtt átültek a Matteo Salvini vezette Liga soraiba. Ezzel egy időben a Liga egyik tagja is nemmel szavazott, és átlépett az Olasz Testvérekbe (FdI).

Az M5S szakadásának első következményeként a párt kevesebb államtitkári széket kap az új kormányban. Pár mandátumon múlik, hogy a Matteo Salvini vezette Liga és a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) legyen a legnagyobb parlamenti koalíció. Amennyiben az ellenzékbe vonult jobboldali Olasz Testvérekkel együtt szavaznak, akár meg is tudják akadályozni a Draghi-kormány intézkedéseit. Elemzők szerint jelentős parlamenti mozgás júliustól várható, amikor az új államfő jelölése miatt fél évig nem lehet majd feloszlatni a parlamentet, utána viszont választások következhetnek.

Korábban írtuk

A Giorgia Meloni vezette FdI az egyetlen párt, amely egységesen vállalta az ellenzéki szerepet. Képviselőházi felszólalásában Meloni azt mondta, hogy az FdI nélkül „Olaszország az egyenpolitikájú Észak-Koreává változik”. Kijelentette, hogy Mario Draghit nem tartja európainak, csupán azon, az európai egyesült államokat hirdető ideológia képviselőjének, amely fel akarja számolni a nemzetállamok önállóságát. „Európainak lehet lenni a nemzeti szuverenitás fenntartásával is” – tette hozzá.

A mai Európa „politikailag törpe, óriásnak csak bürokráciájában és pénzügyi szigorában mutatkozik” – hangoztatta Meloni. Megjegyezte, ilyesmit ki sem lehet jelenteni, mivel a „liberális ortodoxia eretneknek kiált ki”.

A képviselői felszólalásokra válaszolva Mario Draghi megerősítette, hogy az új koronavírus világjárványa elleni küzdelmet tartja kormánya elsőrendű feladatának, továbbá a kis- és középvállalkozások újraindulásának segítését, az olasz termékek védelmét. Kijelentette, nem engedik, hogy a szervezett bűnözés tegye rá a kezét a járvány okozta válság ellensúlyozására szolgáló gazdasági helyreállítási forrásokra. A börtönviszonyok javítását is ígérte a jelenlegi járványhelyzetben.

Elemzők rámutattak, hogy Draghi első és legnehezebb feladata a járványügyi korlátozásokat érintő döntés lesz: az olaszok tudni akarják, hogy az új miniszterelnök támogatja-e az ország újranyitását, vagy ismét szigorít az intézkedéseken.